33 állam államügyésze indított pert a Meta ellen (később még 8), lényegében azzal vádolva a céget, hogy az Instagram válságot okoz a fiatalok mentális egészségében, mert szándékosan függőséget okozóvá alakítják a közösségi médiás platformokat.

A vád szerint a Meta többszörösen félrevezette a nyilvánosságot a platformjai jelentette veszélyek kapcsán, és tudatosan rángatta bele a gyerekeket és tinédzsereket a függőséget okozó közösségi média kényszeres használatába.

A vád szerint erőteljes és példa nélküli technológiákkal vitte ezt véghez a Meta, a motiváló ereje pedig a nyereség.

Szakértők szerint a gyerekek mindig vonzó célpontjai a cégeknek, hiszen ha sikerül őket megnyerni egy nagyobb hatást gyakorló korszakban, akkor a márkahűségüket is elnyerik. A fiatalok a Metának több hirdetőt eredményezhetnek, akik azt remélik, a gyerekek majd az ő termékeiket veszik, ha felnőnek.

Az államok szerint a kutatások egyértelműen depresszióval, szorongással, álmatlansággal, a mindennapos élet és tanulás fennakadásával és más negatív tényezőkkel társítják a Meta közösségi platformjainak használatát.

A Meta csalódott a per kapcsán, a cég szerint produktív módon kellett volna a cégekkel dolgozni az egyértelmű, életkornak megfelelő előírásokon.

8 másik állam is pert indított kicsit később egyébként, így összesen 41 állam fogta emiatt perbe a Metát.

A gyerekek és fiatalok miatt perek százait indították már egyébként a Meta, TikTok és YouTube ellen az utóbbi időben.

Mark Zuckerberg 2021-ben tagadta, hogy a nyereség fontosabb lenne számukra, mint a biztonság és jóllét.

A mostani ügyben rossz esetben minden törvényszegésért 50 ezer dolláros büntetést szabhatnak ki, a végösszeg így igen nagyra rúghat, ha sok millió gyereket és fiatalt nézünk.

A perben nagy hangsúlyt kapnak a 2021-es szivárogtató dokumentumai is, ezek szerint a cég tudta, hogy függőséget és testképzavart okoz. A vád szerint a Meta minden megtett, hogy a fiatalok a lehető legtöbb időt töltsék a közösségi médiában. Kalifornia államügyésze szerint a Meta konkrétan árt a gyerekeknek és a fiataloknak, a függőséget választja, hogy tovább növelje az üzleti nyereséget.

Azzal is vádolják a Metát, hogy a törvény ellenére a 13 év alattiak adatait is gyűjti, és megtévesztő módon tagadta a közösségi média ártó hatásait, valamint azt, hogy az algoritmusait úgy tervezték, hogy a fiatalok dopaminválaszaival váltson ki függőségi ciklusokat. Elővették egy 14 éves brit lány öngyilkosságának az ügyét is: az Instagram folyamatosan öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakat jelenített meg neki, a Meta szerint azonban a tartalmak biztonságosak voltak a gyerekeknek – a halottkém szerint ez nem igaz, az illetőt valószínűleg hozzáláncolták a káros tartalmakhoz, amit egy idő után normálisnak érzett, belesüllyedve a depresszióba.

Azzal is vádolják a Metát az államok továbbá, hogy a virtuális valóságba is át akarja ültetni a káros gyakorlatait, valamint a WhatsApp és Messenger appokba. A Facebook is előkerül persze az ügy kapcsán. A perrel pedig azon hiányosságokat foltozgatnák, amit a Kongresszus elmulasztott a gyerekek online védelme kapcsán.

Azt mondják: egyértelmű, hogy a Metához hasonló közösségi cégek döntései részei annak, ami kiváltja ezeket a mentális és fizikai egészségbeli károkat, amiket többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.