- Mindennél kisebb és gyorsabb chipeket hoznak az ASML új gépei
- Hódít az AI, közben a Microsoft emberek százait küldi el a felhős részlegétől
- Felfordul a windowsos piac: az Arm megszerezné a PC-s piac 50 százalékát
- Ömlenek a fiatalok a Facebookra
- Ezúttal bennfentes kereskedelemmel vádolják Elon Muskot
Új hozzászólás Aktív témák
-
asvald
senior tag
Ebbol meg hadifegyver is lehet ido folytan
nem tartom kizartnak azt se hogy az atombombatol is kemenyebb leszA rossz szándékkal mondott igazság, többet árt, mint bármely hazugság!
-
nagyúr
Ciki lesz az ITER számára, ha kiderül, hogy a sztellarátor megoldásban könnyebben és 'olcsóbban' (kevesebb energiabefektetéssel) megvalósítható a tartós plazmaáram.
@asvald: Fúziós bomba már van. Úgy hívják, hogy két vagy háromfokozatú termonukleáris bomba. Az első fokozat egy maghasadásra épülő fissziós bomba, ami a hatalmas nyomás és hőmérséklet segítségévél a második fokozatban magegyesülést hoz létre, vagyis fúziós folyamat zajlik le, és így még nagyobb energiák szabadulnak (robbanásszerűen) fel. A harmadik fokozat (ha van), általában ismét fissziós folyamat.
Az ilyen reaktorok katonai szempontból még biztos nem érdekesek. A fissziós atomreaktorok már sokkal kiforrottabbak energiaforrásként. Ha majd egyszer eljutunk oda, hogy a fúziós reaktorokat sikerül pozitív energiamérlegűre készíteni, és energiát termelni velük, akkor már lehet, hogy érdekelni fogja őket, mint energiaforrás. De ahogy most kinéz, ettől évtizedekre vagyunk. Ha nem évszázadokra...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Attól tartok a fúziós folyamatot nem érted. Iszonyatos hőmérsékletre van szükség, hogy a reakció beinduljon. Ezért kell ilyen hatalmas energiájú mikrohullám, ilyen kevés reakcióanyaghoz is.
A reaktor kialakításánál pedig pont arról van szó, hogy a plazmát kell megvédeni a külvilágtól, hogy ne táguljon ki, ne hűljön le. Ezért van szükség a hatalmas mágnesekre, amivel egyben lehet tartani a plazmafolyamot, és (a remények szerint) tartósan létre lehet végre hozni - jelenleg ugyanis leginkább másodpercekre sikerül csak ezt megoldani...
Szóval nem, közvetlenül ez nem jelent segítséget a hadiiparnak. De mérvadó az is, hogy amíg más technikai újdonságokhoz komoly pénzösszeget költ el az amerikai hadsereg, például lézer-kísérletek, elektromagnetikus ágyúk vagy szuperkavitáció kutatására, addig a plazma-kutatásra egy centet sem költenek.
Az persze nem vitás, hogy ha a civil tudományos világ végre megszelidíti a fúziós energiát, akkor a hadseregek is bekopogtatnak majd a saját kis igényeikkel a cégek ajtaján...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Nem egészen, sőt, a falat még melegítik is több reaktorban (a JET esetén ~200°C körülre), hogy a párásodás lehetőségét is elkerüljék.
A plazma anyagmennyisége olyan alacsony, hogy a több száz tonnás falak könnyedén felveszik azt a hőenergiát, amit a plazma le tud adni. Hiába 150 millió fokos, ha a tömege tizedgrammokban mérhető még a legnagyobb kísérleti reaktorokban is...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
sztanozs
veterán
Igazából nem így van - egy bombánál igen komoly követelmény, hogy ne essen szét (ne szabaduljon ki az energia a rendszerből) a kívánt menyiségű energia felszabadulása előtt...
Az első generációs atombombáknál pont ez volt a probléma. A láncreakció még azelőtt szétvetette a bombatestet, mielőtt a hatóanyag nagy része egyáltalán reakcióba léphetett volna.
JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...
-
#Chris
tag
A lényeg az, hogy maghasadásnál a láncreakciót kell gátolni(!), a fúziónál pedig a reakciót kell fenntartani(!). Na most a fúziónál, ha valamelyik követelmény nem teljesül a fúzió csak egyszerűen leáll. Innentől kezdve elég nehéz lenne belőle bombát csinálni.
-
sztanozs
veterán
Igazából mindkét etesetben a láncreakciót kell kontrollálható módon fenntartani (nem kefejezetten korlátozni, vagy elősegíteni) - bár tény, hogy a két esetben más körülmények megléte szükséges a reakció fenntartásához.
JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...
-
Az előttem szólók közül azt hiszem páran nem értik sem a fúzió sem a fisszió fogalmát
____________________
Arról van esetleg infó, hogy a forró pár mg plazma a 30m3-es reaktortér mekkora részébe volt besűrítve?
mert ha a 30m3 nagyrészét kitöltötte, akkor bizony még millió fokokon is elég alacsony lesz a nyomása és a magas hőmérséklet mellett is viszonylag ritkák lesznek a részecskeütközések -> ekkor ha létre is jön magfúzió kevés energia szabadul fel -
sztanozs
veterán
Egy informatikai fórumon mégsem lehet mindenki magfizikus
BTW, Wikiről:
It aims for a plasma density of 3x10^20 particles/m^3, and a plasma temperature of 60 - 130 million K.WA: [link]
[ Szerkesztve ]
JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...
-
sztanozs
veterán
Az mondjuk gáz, hogy a cikk és a képek egy az egyben ez, de behivatkozva sehol nincs a forrás csak belinkelve a cikk közepén. Forrás: IT café[ Szerkesztve ]
JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...
-
senior tag
Ne sok ez egy kis elméleti fizikáért ?
1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
-
nagyúr
válasz petipetya #15 üzenetére
A plazma kitágul és lehűl, így plazmából megint gáz és/vagy szilárd halmazállapotú anyag lesz.
Nem tudom, hogy itt pontosan milyen hélium izotópot használnak, de ha ^4He, akkor szén lesz a végeredmény:
@kymera: Soknak sok, de ha sikerül folyamatosan fenntartani a plazmafolyamot, és abból energiát kinyerni úgy, hogy a befektetett energiánál több lesz, akkor lesz egy új energiaforrás, amely függően a reakcióanyagoktól lehet akár teljesen tiszta is. Persze a legtöbb esetben deutérium és/vagy trícium az üzemanyag, ott pedig szabad neutron (ie.: végeredményben radioaktív anyag) is keletkezik, de így is tisztább, mint egy fissziós atomreaktor, és közben az üzemanyag miatt sem kell aggódni. A deutérium azért ideális, mert hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre, viszonylag könnyen elérhető forrásból (a sima vízből desztillálással kinyerhető a D2O, vagyis a nehézvíz).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Kronos3000
senior tag
Én úgy értelmezem,hogy bizonyítottan elavulttá tette az atomerőműveket,a többi "csupán" fejlesztés kérdése,hogy gazdaságossá tegyék,és biztonságossá persze.
Wasabi...
-
nagyúr
Még tovább növeli a robbanóerőt. A fissziós bomba esetén nagyon alaposan meg kell tervezni a berobbantásos módszernél azt, hogy milyen formában jön létre, hogy időzitik a résztöltetek robbanását, és így tovább. Ha ez megvan, akkor jöhet a második fokozat, ami egyfajta 'gyertya', amit begyújt az első fokozat. Függően a második fokozat "üzemanyagától", jelentős mennyiségű gyors neutron szabadul fel, amit fel lehet használni egy harmadik fokozatban, hogy ott újra maghasadást hozzon létre (fissziós folyamat).
Egyfokozatú bombából már több száz kT robbanóerőt kihozni is csak nagy méretek és tömeg mellett, bonyolult kialaktás segedelmével lehet. Kétfokozatú bombából akár több tíz MT robbanóerő is kinyerhető, de ha e fölé akarsz menni, és nem egy hangár méretű bombát akarsz, akkor célszerű három fokozatúvá alakítani.
A Cár bomba, mi a legnagyobb ismert és felrobbantott termonukleáris fegyver volt, 50MT körüli robbanóerővel bírt - de ez egy kétfokozatú bomba volt, amelynek volt egy harmadik fokozata, amit nem szereltek fel. Azzal a robbanóereje feltehetően 100MT, vagy még nagyobb is lett volna.
Erről konyhanyelven írtam korábban: Nukleáris fegyverek alapozó I. rész, és ennek a sorozatnak a második része.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tertius
tag
"Még tovább növeli a robbanóerőt."
Nem gondoltam volna, hogy egy hidrogénbomba esetében erre még szükség lehet
Erről az egyensúlyozásról (kémiai anyagok variálása, bomba mérete, elrendezése) már olvastam korábban, és nagyon érdekes. Ugyanakkor azt hittem, a 60-as évektől a nagy robbanófejek kimentek a "divatból", és inkább kisebb, 1 megatonna körüli (vagy még kisebb, függően a taktikai / stratégiai alkalmazástól) fejeket alkalmaznak, csak sokat egy rakétán, mert 10 darab 1 megatonnás töltet sakktáblaként elosztva egy nagy felületű (város) célponton hatékonyabb, mint 1 darab 10-es . . . .
Van olyan helyzet, hogy egy sok tíz megatonnás hidrogénbomba kevés lehet?
Köszi a választ, a cikket pedig elolvasom majd
-
nagyúr
Teljesen jól gondoltad, a megatonna körüli robbanófejek kimentek a divatból, jellemzően 300-700kT között mozognak még a stratégiai robbanófejek is, a taktikaiak pedig inkább 15-125kT között.
Az ilyen Cár bomba szintű elmebeteg megoldások az 1950-es évek végétől 1970-es évek végéig születtek, aztán a manőverező visszatérő robbanófejek (MIRV) megjelenévésel a gigászi robbanóerő már nem volt cél.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
borg25
senior tag
válasz petipetya #24 üzenetére
Atommeghajtású űrhajóra már gondoltak, de a nemzetközi egyezmények tiltják az atomrobbantást a világűrben.
A hatóerő csökkentésnek egy másik oka is volt: Már a cár bombánál is azért nem volt harmadik fokozat, mert nem lett volna nagy értelme: Egy bizonyos erő felett már akkora az energia, hogy egy része a világűrbe távozik, és nincs értelme növelni a méretet.Tudom hit dolga, van aki hisz az energia megmaradás törvényében, van aki azt mondja, hogy vannak olyan összetevői ami miatt úgy tapasztaljuk, hogy a hatásfok bőven 100% feletti. Azzal is lehetne kísérletezni. Elvégre azt beismerik, hogy a kvantumfizika és a relativitáselmélet nem fed le mindent, vannak még lyukak az ismereteinkben, de azt váltig állítják, hogy nincs olyan folyamat, vagy részfolyamat leírása amivel ne lehet energiát előállítani.
Kérdés, hogy miért?
Mert nem lehetséges?
Mert az energiatermelőknek nem érdekük egy olcsó konkurencia megjelenése?
Mert a bárhol előállítható energia megszünteti a függőséget?
Mert olyan kutatásokat indítana meg, amik még veszélyesebb fegyvereket eredményezne?
Féltékenységből, hogy a neves tudósok hülyeségnek tartják, és lesöprik az asztalról? -
winhate
őstag
"A teljes költség így is jócskán meghaladta a tervezettet, nagyjából 1 milliárd eurónál tartanak."
Csak egy egyszerű kérdés:
-Miért nem valami hasznosra költik ?
http://pouet.net/prod.php?which=5633
-
Hun'reeth
őstag
válasz petipetya #24 üzenetére
Így van. Ezt már Gene Roddenberry rég ki is találta.
A Star Trek -ben egész véletlen deutériummal üzemelnek az űrhajók. (a földiek)Sajnos ez még tényleg évtizedekre vagy századokra van, ilyen alapon foglalkozhatnának antigravitációs eszközökkel is. Bár lehet ilyen irányú kutatások is zajlanak. Végülis az "isteni részecske" is ennek része lenne.
''Öregember nem gyorsvonat!''
-
Mister_X
nagyúr
válasz #06658560 #32 üzenetére
Meglehet. De ötven év múlva már meglesznek az energiát rendesen termelő tesztreaktorok, addig is meg ölni kell a pénzt a kutatásba, hogy haladjon a kutatás folyamata.
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
-
Mister_X
nagyúr
válasz #06658560 #34 üzenetére
Nem látjuk előre, hogy a technológia húsz, sőt, tíz év múlva hol fog tartani. Időközben kaphat a projekt bőszebb anyagi löketet is, meglehet a nagyobb áttörés is. Tesztreaktort írtam, mert nagy eséllyel nem azzal a mérettel, stabilitással, infrakstruktúrával fog létezni, hogy abból százával elszórhassanak kommunális igények kielégítésére. Igazából azon se lepődnék meg, ha ötven év múlva már építenék a nagyobb űrállomásokat a Föld köré, ahol fúziós energiaellátás biztosítaná a betevőt.
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
-
#06658560
törölt tag
Értettem, hogy tesztreaktort írtál. viszont azt is írtad, energiát rendesen termelő. na, figyelembe véve, hogy fúziót az ötvenes évek óta vagyunk képesek létre hozni, viszont nulla energiamérlegűt tartósan ma sem, én elég pesszimista vagyok a téma sikerét tekintve. S a fizikai korlátokat nem fogja legyőzni az sem, ha százszor annyi pénzt borítunk bele.
-
nagyúr
válasz #06658560 #34 üzenetére
Ha mást nem is, az egyik legígéretesebb energiaforrás kutatása mindenképpen megéri a befektetést, amíg nincs jobb alternatív megoldás. Vagy jobbnak látod, ha megvalósulnának a Űrbéli Napelem-farmok?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mister_X
nagyúr
Én valami olyasmit tudnék elképzelni, hogy csinos kis tükrök összefogják fent a napfényt és azt ráirányítják egy napelemfarmra. Persze ilyenkor az a bökkenő, hogy a légkört is hevíti, roncsolja az ózonréteget, plusz akár még félre is célozhat, ha az ISIS kiberhadserege megszerzi az irányítást fölötte, hogy elolvassza az Eiffel-tornyot.
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
-
nagyúr
válasz #06658560 #36 üzenetére
A fissziós nukleáris eneriga megszeledítésére mennyi idő kellett? A radioaktív sugárzás felfedezése a XIX. század legvégére tehető, az első kontrollált fissziós reaktor, a Pile-1 meg 1942-ben építették meg. Az első pozitív energiamérlegű fissziós reaktor 1951-ben lépett működésbe, úgy, hogy a kutatásban ott volt már a Manhattan-project és a haditengerészet nukleáris reaktor-programja is.
Szóval a fissziós energia esete sem volt egyszerűbb, sőt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#06658560
törölt tag
Ilyet sehol nem állítottam. A fúziót tartom egyedüli tényleg jövőbeli megoldásnak, pusztán nagyon nem vagyok optimista a tejlettségi szintjének változását követve.
#39: figyelembe véve, hogy a fúziót is majd száz éve ismerjük, katonai felhasználása is hatvan éves, a fúziós energiatermelés bizony rettenetesen le van maradva a fisszióshoz mérten.
-
pubyy
tag
Nem köthető időponthoz a használható modell keletkezése. Ha gondolunk az atombombára, ott is mennyit "vacakoltak " amíg működő bomba lett az elméletből, és az első khmmmm "sikeres" robbantás után pikk-pakk felgyorsultak az események. Így akár lehet hogy már holnap észrevesznek valamit a kísérletek során, amira még nem gondoltak....
Új hozzászólás Aktív témák
- Naim Mu-So 2 Wood Edition - Makulátlan, akár beszámítással
- Apple Homepod (2. gen) - Csomagolás bontott, makulátlan, Apple garancia, akár beszámítással
- Samsung Galaxy Buds 2 Pro -Csomagolásbontott, makulátlan, jótállásal, akár beszámítással
- Apple Airpods 2 (2019) - Újszerű, Apple garancia, akár beszámítással
- Apple Airpods Pro 2 (2023) USB-C - Újszerű, Apple garancia, akár beszámítással
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen