Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Gargouille

    őstag

    Sajnos ez a zsigeri "szülőzés" is egy tipikus panel reakció, leginkább olyanoktól akik maximum fényképen láttak gyereket. Akinek van gyereke, az meg jól tudja, hogy az nem olyan mint egy kutya, hogy beidomítom és akkor azt csinálja, amit én akarok, hanem egy önálló akarattal rendelkező gondolkodó lény. A szülőnek igazából elég korlátozott ráhatása van, egy gyereket már egész kicsi kortól számtalan egyéb olyan külső hatás is formál, amire a szülőnek csak csekély (vagy épp semmilyen) ráhatása nincsen.

    Ahogy nő a gyerek ezeknek a külső körülményeknek egyre erősebb lesz a formáló szerepe, míg a szülői ráhatásnak meg egyre kevesebb.

    Könnyű persze csak egyvalamit okolni és azonnal levonni a konklúziót, hogy a "szülő" a felelős vagy épp a "facebook" de ennél azért árnyaltabb a kép. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz kisharsany #22 üzenetére

    Szép! :DDD

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz TESCO-Zsömle #35 üzenetére

    "Egyezünk ki abban, hogy de. A szülő hibája. Legritkább esetben nem az."

    Egyezzünk ki és de? Mondanám, hogy fejtsd ki az érveidet, hogy miért az, mert ez így most csak lebeg az üres térben mint egy kinyilatkoztatás. ;)

    "A gyerek HW-esen 99.9%-ban a szüleiből áll. SW-esen pedig élete első 7 évében 85%-ban a szülei egyvelege."

    A csimpánzokkal pedig 99%-ban egyezik a DNS-ünk, aztán mégis elég jelentős különbség van ember és majom között.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz 8th #44 üzenetére

    Az égvilágon semmi, azt mondom, hogy tesók. :D

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Diabolis #69 üzenetére

    Mélyen egyetértek veled.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz dabadab #62 üzenetére

    "A valós problémák mondjuk olyanok, hogy egy gyerekre rászállnak az osztálytársai a facebookon. Ennek kb. semmi köze sincs a dubaji fotókhoz (olyannyira, hogy ilyen esetekben ilyenek általában nincsenek is, mert egyáltalán nem erről szól a dolog). Sőt, általában pont a visszahúzódók szoktak áldozattá válni, nem a nagyszájú exhibicionisták."

    Ezt tökéletesen meg tudom erősíteni. Nagyobbik fiam 5-ik osztályos, náluk is már volt idén egy ilyen ügy osztályon belül, van három gyökér lány, aki rászállt egy negyedikre, aki persze a legkisebb az osztályban és amúgy SNI-s. Szünetben rendszeresen megverték a wc-ben, online pedig olyanokat írtak neki, hogy mikor láttam, akkor én is lesápadtam. Annyira kicsinálták, hogy szegény nem mert már iskolába menni (hányt reggelente) és otthon sem merte elmondani, mert megfenyegették. Végül csak kibukott, anyuka belenézett a telefonjába és lescreenshot-olta és elküldte az osztályfőnöknek. Szerencsére az ofő helyén is kezelte, a 3 csaj igazgatói intőt kapott és egy rendkívüli etika óra keretein belül az egész osztály előtt felolvasták, hogy miket írtak, nagy balhé kerekedett...

    Szóval igen, a valóságban pont ilyen ügyekből van tengernyi, ahol kurvára nem csinál semmi olyat az áldozat, amivel ezt kiprovokálná, csupán csak annyi a "bűne", hogy létezik.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz 8th #57 üzenetére

    "Miért is? Olyan nincs, hogy a szülő nem szól bele. De olyan se, hogy egy kamaszodó gyerek felügyelet nélkül legyen jelen a közösségi oldalakon és tegyen ki magáról bármit. Nem is értem az olyan szülőket aki szerint ez teljesen rendben van."

    És ezt te hogyan csinálod a gyakorlatban? Bepoloskázod a gyereket és keylogger-t raksz a telefonjára és a gépére?

    A Black Mirror 4 éved 2. része (Arkangyal a címe) pontosan erről szól, erősen ajánlom megnézni, minden szónál jobban elmagyarázza, hogy miért életképtelen ez a felvetés.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz -=MrLF=- #80 üzenetére

    "Rossz irányba megyünk, ha már udvarolni sem lehet, valahogy csak jelezni
    kell annak az egyednek, hogy sunáznám."

    Hát azt hiszem ha nálad az udvarlás a füttyögést vagy a "sunáznám a fosódat" stb. jelenti, akkor lehet nem is veszít olyan sokat a világ, ha nem tudsz többé "udvarolni". :DDD

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #105 üzenetére

    Nagyon magas labdát adtál fel, én nem is kívánok rámenni, tegyük fel - tényleg csak, hogy ne ragadjunk le itt - azt, hogy minden igaz, amit leírtál. De mit tudsz mondani azokra az esetekre, ahol az áldozat "nem provokál"? Ahol nem csücsörít, nincs miniszoknya, nincs kirakva semmi se és mondjuk ennek ellenére kapja az ívet? Vagy a zsákruhába hazamenő óvatos lányra, aki nem hivalkodik, nem mutogatja magát aztán mégis berántják a bokorba?

    Mert abban valamennyi igazságod van, hogy aki "direkt keresi a bajt" azt lehet még könnyebben eléri. Oké, legyen így. De mi van azokkal, akik meg egyáltalán nem keresik, próbálják elkerülni és mégis utoléri őket?

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz arnyekxxx #109 üzenetére

    "Kellemetlen egy ilyet hallani? Igen. Az is kellemetlen amikor a büdösszájú mellénk áll a buszon, mégse jut senkinek az eszébe, hogy meg kellene bírságolni, vagy lesittelni, ha nagyon büdös."

    Feltételezem nem vagy nő. Lehet nem is nagyon szoktál beszélgetni nőkkel. De mielőtt ilyet leírsz javaslom kérdezz körbe akár a saját nő ismerőseid között, hogy mit éreznek, amikor egyedül kell elmenniük egy építkezés előtt, ahol egy 6 fős csorda bámulja és szólogat be neki. Elmondom mit éreznek, rohadtul félnek. Lehet, hogy ez neked csak valami jó viccnek tűnik, de annak a nőnek meg rettegés, mert ő nem tudja, hogy ez csak egy prosztó "jópofáskodás" akar lenni vagy esetleg utánamegy az illető és megerőszakolja-e. És a feltartott középső ujj meg a "Te mivel?" válasz inkább olaj a tűzre.

    Én a gyerekeimnek is mindig azt tanítom, hogy az a vicc, amin mindketten nevettek. Amin csak az egyik nevet, az nem vicc, hanem sértés vagy bántalmazás.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #135 üzenetére

    "Ez is fura. Azt hinném az agresszió az többnyire fizikai támadást eredményez."

    Ez is egy formája annak. Gondolj például arra, amikor háborúban a katonák parancsra tömegesen erőszakolnak. Nem feltétlenül kell, hogy kizárólag a szexuális vágyról szóljon az erőszak, noha egészen biztos, hogy annak is része van benne. Sok esetben a másik feletti hatalomról szól. Bizonyos tekintetben hasonló mint például a vadászat.

    "Ez akkor azt jelenti, hogy az esetek többségében ellenállás sincs? Csak úgy megadják magukat a sorsnak? :Y"

    Nem "csak úgy". Sok esetben az áldozat eleve kiszolgáltatott vagy függő vagy alárendelt helyzetben van az erőszaktevőnek, aki visszaélve a helyzettel olyan körülményt teremt, hogy az áldozat lényegében - akarata ellenére - belekényszerül az aktusba, mert az adott szituációban nem lát más kiutat a szorult helyzetéből. Ilyenkor nem fog feltétlenül fizikailag ellenállni, hanem úgymond "tűri" és várja, hogy vége legyen.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #147 üzenetére

    "Tudatában voltam az efféle háborús bűnöknek, de az biztos, hogy ezt parancsba kapták?"

    Vagy parancsba kapják vagy szabad kezet kapnak és előre felmentést bármilyen következmény alól, innentől pedig tudják a dolgukat. Igazából ez is a hatalomról szól, az elfoglalt területen élő civil lakosság megtörését szolgálja. Ha úgy tetszik a másik feletti hatalomgyakorlás eszköze.

    "Viszont amire a kérdésem irányul, hogy a provokatív és szexi megjelenés az növeli-e a zaklatás és erőszak kockázatát?"

    Ez egy jó kérdés. Nyilván a "provokatív és szexi megjelenés" - jelentsen ez bármit - biztosan beindítja a fantáziát, ez nyilvánvaló. De, hogy ennek mekkora szerepe van az elkövetést illetően, azt nehéz lenne megítélni. Én úgy gondolom, hogy az ilyen esetek leginkább alkalom szülte helyzetekből fakadnak, tehát nem az a döntő, hogy mennyire provokatív vagy szexi az áldozat hanem, hogy teremtődik-e egy olyan helyzet, amikor az elkövetőnek lehetősége nyílik megtenni.

    Vagyis nem gondolom, hogy az elkövető válogathat kinézet szerint az áldozatokból (legalábbis a legtöbb esetben biztosan nem), hanem adódik egy alkalom mikor kettesben marad valamiért a másikkal és kihasználja az alkalmat.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #165 üzenetére

    "Viszont ha kiderülne, hogy a szexi megjelenésnek (jelentsen ez bármit is: egy muszlimnak Szaúd-Arábiából lehet már egy női vádli beindítja a fantáziát, passz) nem sok köze van a bűncselekményhez, akkor végülis teljesen rendben van, hogy a lányaink így jelennek meg nyilvánosan, mint a berakott képen feljebb? Ezzel nincsen semmi erkölcsi probléma?"

    Most megint egy erősen véleményes részre tévedünk ezzel. Mert, hogy mi számít "erkölcsösnek"? Ez nem csak időben változó dolog, de attól is függ épp melyik országban vagy, mik a helyi szokások, vallási előírások stb. Sőt, ez még egyénileg is változó, hogy ki mit tart annak.

    A példád remekül mutatja, hogy egy muszlim országban még a haj vagy arc kivillanása is közbotrány lehet, míg nyugaton egy szál bikiniben parádézhatsz az utcán, az is belefér. Nagyon széles a spektrum. Igazából nehéz lenne ezt megmondani, hogy mi az ami "erkölcsös".

    Azt tök elfogadom, ha azt mondod, hogy téged ez zavar vagy szerinted ez ízléstelen. Sokszor én is azt gondolom, hogy manapság időnként talán túl lengén öltöznek a nők, talán indokolatlanul hivalkodók. De ez csak az egyéni preferenciám, pálcát senki felett nem törnék emiatt, mert ugyan miért is ne tehetnék? Igazából csak rajtam áll, hogy kigúvadt szemmel bámulom vagy nem nézek oda és kész.

    Meg kicsit távolabbról nézem akkor ez elvezet ahhoz a kérdéshez is, hogy ha megszólom a hivalkodón öltöző nőket (tehát a kinézete alapján ítélek el valakit), akkor ugyanígy megszóljam-e az orrkarikás, fültágítós, tetovált, hosszú hajú, kopasz, izompólós stb. embereket is? Hol húzódik akkor a határ? Ha az egyiket lehet, a másikat miért nem? Ha az egyik nem erkölcsös, akkor a másik miért igen?

    Szóval nem jó szerintem, ha bármiféle úgynevezett "erkölcs" nevében ítélkezünk egymás felett pusztán a kinézet alapján. Nincs sehol kőbe vésve - szerencsére -, hogy mi a kötelező "erkölcs".

    Az, hogy ha egy lengén öltözött nő elindít benned valamit, azzal igazából neked van tennivalód magadban és nem neki.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #177 üzenetére

    "De még mindig nem teljesen oszlatta el a kétségeimet, hogy nem biztos, hogy mindettől függetlenül jó ötlet ingerelni az ellenkező nem ösztönös reakcióit."

    Értem teljesen, hogy mire gondolsz.

    Egyfelől én egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy kifejezetten "ingerelni" akarja bárki az ellenkező nemet. Biztos, hogy ez szándékos? És biztos, hogy ez a szándék? Egy kicsit barátságosabb megközelítéssel inkább azt mondanám, hogy mindenki szeretne tetszeni a másiknak. Ez már így van, mióta világ a világ. A nők mindig is díszítették, cicomázták, kellették magukat, hogy tessenek a férfiaknak, míg a férfiak meg mindig igyekeztek minél erősebbnek, dominánsabbnak mutatkozni, hogy elnyerjék a nők kegyeit. (És akkor vissza fordíthatnám a felvetésed, hogy mi a helyzet akkor, mikor a pasik "ingerlik" a csajokat, jóképűséggel, kockás hassal, parfümmel meg mácsósággal? Az is elítélendő?)

    Tetszeni akarunk egymásnak és szeretünk visszaigazolást kapni erről. Tulajdonképpen ez történik ma is. Én leginkább ezt a motivációt érzem inkább a háttérben, bár meglehet csak naiv vagyok.

    "Mint mikor egy idomított kutya orrára kihelyezed a jutifalatot és ott fog csorogni a nyála. Akkor is, ha tudja, hogy tilos megennie."

    Másfelől a civilizációnk alapvetően arra feltételezésre (is) alapul, hogy emberként már felülkerekedtünk az elemi ösztöneinken, ez emel ki minket az állatvilágból. Ha ez nem is valósul meg minden esetben maradéktalanul de az azért biztos, hogy nem az ösztöneink, hanem a tudatunk irányít. Máskülönben nem léteznének olyan fogalmak mint felelősség. A minket érő ingereket is eképpen kell kezelnünk, mert ha szabad ösztöneink döntenének helyettünk, akkor - ahogy szokták mondani - az utcák tele lennének terhes nőkkel és halottakkal. Szóval ha a zsigeri ösztönök diktálnak, ott valami hiányosság van önkontroll, önismeret terén, tehát fejben. Senki sem tökéletes persze, mindenkinek van még hátra munka önmagával.

    "Ez a kísértés önmagában nem bűn?"

    Harmadsorban pedig rengeteg "ingerlés" ér mindenkit, gondolj csak bele mikor éhesen elsétálsz egy Meki előtt és kint vannak a képek a hatalmas szaftos burgerekről. Mekkora szemétség már?! Vagy gondolj bármelyik reklámra, amik ugyancsak "ingerelnek" folyamatosan. Akkor ezek az ingerlések is elítélendők? Dehogy...

    Bűnnek én nem nevezném. Én azt látom a gyakorlatban., hogy leginkább a saját gyengeségeink vagy hibáink eltakarása szolgálnak azok az érvelések, amik igyekeznek a túloldalra hárítani a felelősséget. "Túl kihívóan öltözött!" meg "előzésre kényszerített" vagy "felcseszett agyilag" és a többi. Ezek mind arról szólnak, hogy egy adott helyzetben nem tudtunk józanul mérlegelni, embernek maradni, gyengék voltunk vagy rossz döntést hoztunk, de a felelősséget már nem szeretnénk vállalni érte, ezért egy ilyen kitekert logikával a másikra próbáljuk hárítani azt.

    A kísértés bár lehet, hogy nem célravezető - ebben igazat is adok neked -, de nem bűn.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz arnyekxxx #182 üzenetére

    Nagyon mást jelent! Nem ugyanaz ha fel akarlak bosszantani, kihozni a béketűrésedből vagyis ingerelni akarlak, mintha szeretnék rád jó benyomást tenni. Az ingerlés kifejezetten negatív fogalom.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz arnyekxxx #193 üzenetére

    Most már csak a kíváncsiság kedvéért rákerestem, hátha kiderül, hogy én használom helytelenül ezt a szót közel fél évszázada. Első találat wikiszótár, nézzük: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Ingerl%C3%A9s

    "ingerlés (főnév)

    1. Önkéntelen ellenhatás keltése; egy élő szervezetet külső vagy belső hatásnak kitétele, hogy erre az élő test mozgással, változással, működéssel, tevékenységgel válaszoljon.
    Az orr pehellyel ingerlése tüsszentést okoz. A humorérzék ingerlése nevetést vált ki.
    2. Mérgesítés; kihívó magatartással, állandó kellemetlenkedéssel, csipkelődéssel való bosszantás, dühítés.
    A kutya ingerlése folytonos simogatással, bökdöséssel jár. Az anya ingerlését a gyerek türelmetlenségével éri el.
    3. Felbujtás; egy személy, állat ellen irányuló cselekvésre (rosszindulatból fakadó rábeszéléssel) való rábírás.
    A kakasviadalon az állatok ingerlése küzdelembe torkollik. A kutya idegen ellen ingerlése néha a gazdára is visszaüt.
    4. Ritka: Vágytámasztás; érzékszerv vagy kielégületlen állapot befolyásolása úgy, hogy vágyakat támasszanak benne, illetve kielégületlenségének érzését fokozzák.
    A férfi szomjának ingerlését kirakott teli üvegekkel érték el. A férfi ingerlését a nő kihívó ruhában, csábos mozdulatokkal éri el."

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Neurotoxin #200 üzenetére

    Szerintem leginkább két dolog van ezzel kapcsolatban, amit leírtál. Az egyik, hogy az idő megszépíti az emlékeket. (Remélem nem veszed ezt sértésnek, egyáltalán nem annak szántam, igazából nekem is sokszor ez a megélésem a régi emlékekkel kapcsolatban.)

    A másik dolog, ha rettentő tömören szeretném összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy nem az emberek vagy az értékrend változott meg, hanem a lehetőségek. Én ugyanazokat a belső motivációkat látom az emberekben, ugyanazok a mozgatórugók és a célok is. Azt is mondhatnám, hogy a színpadot átrendezték, új díszletek, új kosztümök, új színészek, talán még a rendezés is új, de ugyanazt a színdarabot nézzük.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Teasüti #207 üzenetére

    Ezt már inkább off-ba teszem. :)

    "De már az előző generációban is problémák voltak a gyermekneveléssel, vagyis annak hiányával. A család egységének lebontása se most kezdődött."
    Véleményem szerint már az előzőt megelőző és az összes korábbi generációban is ugyanúgy "problémák voltak" a gyerekneveléssel. Csak valamiféle romantikus mázzal vonódott be az emlékezet, pedig a gyereket régebben még annyira sem tekintették embernek mint manapság. Nem szép szóval, hanem nadrágszíjjal neveltek. Lehet, hogy ezt te vissza sírod, én egészen biztosan nem.

    "Nem azt látták, hogy apa és anya hogyan szereti egymást. Az ő mintáik már sokkal inkább abból állnak, hogy apa és anya köpköd egymásra."

    Mikor volt mégis olyan kor, amikor ez volt a jellemző? Régen az érdek vagy kényszerházasságok voltak divatban és általában - biztos volt kivétel - a nőket nem becsülték meg a férfiak, a feleségnek a konyhába a helye, meg rakja szét a lábát, mikor kell, kábé ez volt a hozzáállás. Nem "köpködtek egymásra", hanem szó nélkül laposra verte az asszonyt az "ura" ha nem tetszett valami. Semmivel nem volt nagyobb szeretet vagy megbecsülés mint most.

    "Vagy amikor olyan dolgokból csinálunk problémákat, hogy 40 órát kell dolgozni egy héten"

    A régi paraszti világban kényszer volt a munka, mert konkrétan éhen halt, aki nem termelte meg a betevőt a földeken (meg ugye még leadta az egyháznak, földesúrnak stb. a sarcot.) A szocializmusban pedig a munkamorálról beszélni leginkább viccnek számított, mindenki ott lógott, ahol csak tudott és azt lopta haza a gyárból, amit csak ért. Ne vicceljünk már. :) A mai korban csupán annyi változott, hogy sokan kimondják nyíltan, hogy mit gondolnak.

    De legyünk őszinték, mégis ki a fene "szeret dolgozni"? Maximum az, akinek roppant élvezetes a munkája és nem kell belőle túl sokat végezni. Épp eszű ember szerintem nem igazán "szeret" dolgozni, hanem megcsinálja mert szükséges, de biztosan el tudná tölteni értelmesebben vagy mással is az idejét. Én ezt kimondani nem szégyellem, pedig olyasmivel foglalkozom, ami a hobbim is egyben. De ha szabadon választanom lehetne, hogy mivel töltöm el a hetem, biztosan nem a munka lenne az.

    "De a progresszív és balos lelkületűeknél (pl. US szavazótáborának többsége) ezek a motivációk és mozgatórugók szerintem nincsenek meg."

    Kár, hogy ezeket a politikai "bullshit"-eket behozod, mert ezek sajnos csak azok. Az úgynevezett "konzervatív emberek" is ugyanolyan esendők meg jellem gyengék mint akiket lenéznek, ugyanúgy félrelépnek, lopnak, csalnak, hazudnak mint a többiek, abban különböznek leginkább, hogy képmutatók és úgy tesznek, mintha ők erkölcsösebbek lennének, pedig fenét. Ilyenkor mindig beugrik az a bizonyos ereszcsatorna tudod... :DDD Az a baj, hogy ez a konzervatizmus is egy humbug, ahogy szokták mondani "politikai termék", semmi több. Valójában nagyon kevesen vannak azok, akik ténylegesen bármilyen értékrendet vallanak és valóban annak szellemében is élnek. A legtöbben csak "úgy tesznek mintha", vagy csak prédikálnak róla, de azt is csak addig, amíg az kényelmes vagy érdekük fűződik hozzá. Ha változik a széljárás, akkor fordul a köpönyeg is vele. Tisztelet a kivételnek.

    "De ha vmire lehet ebből következtetni, az inkább az, hogy arrafelé nem nagyon érintkezel progresszív eszméjű emberekkel."

    Mindenféle emberrel érintkezem, teljesen hétköznapi életet élek. Az a helyzet, hogy minél idősebb vagyok, annál többet látok a világból, annál többeket ismerek meg és - sajnos - annál inkább látom mennyire képmutató is a civilizációnk. Szoktam néha mondogatni, hogy minél jobban ismerem az embereket, annál jobban kiábrándulok belőlük. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz kolja58 #233 üzenetére

    Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen értelek, de igazából arról van csak szó, hogy a cikkben szereplő problémáról beszélgettünk, körbejártuk egyre nagyobb körökben és ahogyan az a beszélgetéseknél szokott lenni, a jelenség hátterét próbáltuk boncolgatni, megérteni, esetleg szélesebb kontextusba helyezni.

    Én azt gondolom, hogy ez nem csak, hogy belefér, de kifejezetten üdvözítő is. Manapság kiveszőben van ez a műfaj, hogy "beszélgetni" vagy "vitázni" valamiről. Engem mindig örömmel tölt el, mikor végre nem csak 1 bites kommunikáció folyik és nem a félvállról odavetett sértegetésre redukálódik csak a diskurzus, hanem elhangzanak érvek, gondolatok is. Azáltal, hogy kicseréljük ezeket egymással - még ha nem is értünk egyet - mindannyian szélesíthetjük a nézőpontunkat.

    Összegezve: én inkább örülök annak, hogy van érdemi diskurzus, hogy hallhatom mások mit gondolnak egy adott témáról, milyen érveik és tapasztalataik vannak, még akkor is ha picit eltávolodunk a témától. Jó egymással beszélgetni. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz kolja58 #241 üzenetére

    "Egy másik személy úgy gondolja a fórumon belül, hogy itt bizony szemét takarításra van szükség és ő szükségszerűen szeméttakarító. Hát beletörli a lábát, hogy mutassa ez tényleg szemét és ő ezt kifogja dobni a kukába."

    Sajnos ezt teljesen jól látod. Igen, ez most a trend nem csak itt, de mindenhol. A PH-n azért mégiscsak maradt még valami abból a színvonalasabb komment szekcióból is szerencsére. Én az ilyen viselkedést amúgy betudom az általános frusztrációnak, mindenkin nagy a nyomás és nehéz hol levezetni a feszültséget. Egy ilyen fórum pedig jó lehetőség erre, hogy kiadja magából az ember vagy épp megpróbáljon valamit visszaszerezni az önbecsüléséből, amibe máshol már nagyon belegázoltak. Én próbálom inkább így nézni és nem megharagudni senkire. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz carl18 #252 üzenetére

    "Nem én kezdtem, ő állt belénk hogy csunya rossz emberek vagyunk.
    Mert meg merte valaki írni mit lát a világból."

    Senkire nem gondoltam konkrétan, én általánosságban írtam erről a jelenségről. Ha esetleg úgy érezted, hogy neked szólna, akkor megnyugtatlak, hogy nem. Senkinek sem szól személy szerint, a jelenségnek szólt. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Új hozzászólás Aktív témák