Kameraellenes vagy kamerapárti?
A kamerás megfigyelés, a jól megtervezett védelmi rendszer még messze nem minden, a működtetés egyik legfontosabb része az ember – utalt a biztonságtechnikai közhelyre a január 28-án, az Adatvédelmi Napon megrendezett konferencián Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, aki az alábbi példázatértékű videóval nyerte meg magának a hallgatóságot:
Habár a kiváló előadói tulajdonságokkal rendelkező Német Ferenc a mondandójának ágyazott meg ezzel, a kis videónak sokkal nagyobb a szimbolikus jelentősége, mint sejthette, ahogy a most következőkből remélhetőleg ki is derül majd.
Hosszú idő óta az Adatvédelmi Nap 2010 – A kamerás megfigyelés Magyarországon című összejövetel volt az első olyan konferencia, mely elejétől a végéig teljesen képes volt lekötni, ahol sajnáltam, ha épp nem hallom az előadókat. Jóri András adatvédelmi biztos és csapata olyan programot állított össze, mely színvonalában és koncepciójában még a tavalyi, szintén kiváló rendezvényt is felülmúlta. Az adatvédelmi biztost kinevezése óta a párbeszéd, a dialógus keresése jellemzi, s épp ez az erénye az általa szervezett tanácskozásoknak is. A konferencia résztvevője a 10 előadás meghallgatása után meglehetős teljességgel megismerhette az esetleg ellenérdekelt felek álláspontjait, s ennek következtében kapott egy átfogó képet arról is, hogy mi is a helyzet jelen pillanatban Magyarországon a térfigyelő rendszerekkel, milyen érvek és ellenérvek merülhetnek fel ezzel kapcsolatban.
Kameraellenes vagy kamerapárti? Rossz a kérdés
Az egész nap legfontosabb tanulsága az volt, hogy ha a különféle elképzeléseket és érdekeket képviselők leülnek egymással beszélni, akkor megszűnhet a meredek szembenállás, és kiderül, hogy senki sem gondolkodik szélsőségesen. Természetesen mást és mást látnak hangsúlyosnak, problémának, elérendőnek stb., de lehetséges az ésszerű kompromisszumokat felvázolni.
Számomra roppant izgalmas volt az a folyamat, melyet a nap folyamán láttam: fel-felmerült a kameraellenes, illetve a kamerapárti megjelölés, de a konstruktív hozzáállás és a baráti közeg ezt a merev kettéosztást fokozatosan elnyomta, eltüntette. A konferencia szervezőinek szerkesztési érzékét mutatja, hogy Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese kezdte a napot, aki szenvedélyes és elkötelezett előadásával éppoly nagyszerűen indított, ahogyan a konferencia zárásaként megszólaló, kiváló humorú Szabó Endre Győző, az Adatvédelmi Biztos Irodájának főosztályvezető-helyettese megteremtette a keretet.
A nap bebizonyította, hogy érdemes elfelejteni azt az álkérdést, hogy kellenek-e térfigyelő kamerák, vagy nem, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy van, ahol szükségesek és kellenek, s van, ahol fölöslegesek, sőt aggályos a használatuk. Mint mindig, bebizonyosodott, hogy a részletek és a tények sokkal relevánsabb tartalmat nyújtanak, mint a puszta ideológiai vagy gazdasági megközelítés.
Az álláspontok két oldalról közeledtek egymáshoz. A kamerákat (nem írom le, hogy megfigyelő kamerákat, mivel Szabó Endre Győző világosan megvilágította azt a néha homályba burkolt alapvető tényt, hogy a kamera megfigyelést jelent mindenképp) nem kedvelő Kerezsi Klára is elismerte, hogy igenis vannak olyan feladatok, melyekre nagyszerű segítség lehet egy térfigyelő rendszer: ilyenek például a parkolók, garázsok felügyelete, sokat segíthet a gépjárműlopások megelőzésében, felderítésében. Hasonló speciális lehetőségekre hívta fel a figyelmet Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa, aki kifejtette: határozottan ellenzi és károsnak tartaná az oktatási intézmények diákjainak, tanárainak megfigyelését, ám ha a kamerás rendszer raktárak, értékes tárgyak stb. felügyeletét szolgálja, ott természetesen helyük lehet. Szabó Mihály, a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója gyakorlati tapasztalatokról még nem számolhatott be, mivel csak januártól fognak ilyen rendszereket használni, ám – mint volt rendőr –, úgy vélte, hogy a közterületeken nagyon jól fogják tudni használni a kamerákat, ha az illegális árusokkal, rongálásokkal stb. szemben kell fellépni – persze, ha lesz arra kapacitás, hogy a kamerákon keresztül észlelt eseményekre tudjanak is reagálni.
Kifejezetten érdekes volt meghallgatni két, kissé száraz stílusban előadó, ám annál több ténnyel érkező rendőrt, Hársch Bernadettet, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság századosát, aki a Baján 2007 óta működő térfigyelő rendszerről beszélt, illetve, Vizsolyi Csabát, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság alezredesét, aki a szolgálati gépjárművekbe telepített kamerák használatáról összegyűjtött tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az ismertetett adatok szerint a bajai rendszer elfogadott, s számtalan esetben segítette a rendőrség tevékenységét, a rendőrségi járművekben alkalmazott kamerák pedig az eddiginél sokkal hatékonyabban teszik lehetővé az intézkedések dokumentálását, s ha később panaszok merülnek fel, felbecsülhetetlen értékűek.
A kamerás térfigyelésben szakmailag is érdekelt Német Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy hihetetlenül fontos eszköz a kamera a nagy értékek (bankok, gyárak, raktárak stb.) védelmében, ám akadnak komoly gondok is: ha felkészületlen a védelmet nyújtó cég, vagy ha tudatlan a megrendelő. Kifejtette, hogy a védelmi cégek – a közvélekedéssel ellentétben – épp hogy igyekeznek a legtöbb esetben mérsékelni a gyakran totális megfigyelést kérő megrendelőket – egyrészt törvényi okokból, másrészt gazdaságossági szempontból.
Bankó Tamás, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. osztályvezetője azt mutatta be, hogy micsoda hihetetlen segítséget nyújtanak a kamerás rendszerek az autópályák üzemeltetésénél: az út állapotát, a forgalmat figyelik, segítségükkel extra szolgáltatásokat is képesek nyújtani (most fejlesztik a teherautókat vezetők részére a parkolóhely-előrejelző rendszert stb.) Egyetlen területen vethet fel adatvédelmi aggályokat náluk a kamerás rendszer: a jogosultság-ellenőrzésnél (vagyis, amikor azt nézik, van-e érvényes jegye az utat használónak), ám mivel ezt a rendszert az adatvédelmi biztos hivatalával együttműködve alakították ki, itt is minden jogszerűen zajlik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
