oldal

Múlt hét óta már cégek és védjeggyel nem védett márkanevek tulajdonosai is igényelhetnek .eu végződésű doménnevet – február 7-ével elindult az új legfelsőbb szintű domének regisztrációjának második „Sunrise” periódusa. Az első periódusban, 2005. december 5-étől még csak állami és nyilvános szervek, valamint védjegyoltalommal védett márkanevek voltak jegyezhetők.

A .eu közdomén bevezetését már hosszú évek óta tervezgeti az Európai Unió, s nem kevés késéssel végre elindult a regisztráció. A rendszert az Unió által megbízott belga nonprofit szervezet, az EURid üzemelteti. A második periódus kezdete óta – az EURid negyedóránként frissülő statisztikai oldala szerint – e cikk megírásáig (február 13. 11 óra 30 perc) 275 474 új doménnévigénylés érkezett a szervezethez.

Magyarországon a regisztrációt a .hu és egyéb doménekéhez hasonlóan kijelölt regisztrátorok végzik, ezek egyikének, a Versanus Kft.-nek ügyvezetőjével, Taranov Kuzmával beszélgettünk az új európai doménről. Is.

– Miért kezdődik eltérő időpontban a prioritásos és nem prioritásos nevek regisztrációja?

– A felelős szervek a .com végződés jegyzése körül kialakulthoz hasonló káoszt igyekeztek ezzel a lépéssel kiszűrni, és biztosítani, hogy egy ismert név .eu végződésű doménjén valóban a keresett weboldalt találja a felhasználó. Sajnos a terv nem tökéletes, bár erről nem az EURid tehet, ugyanis sok cég – főleg Magyarországon – nem a számukra biztosított második szakaszban jegyezteti be a doménjét.

– Mi ennek az oka?

– Vagy egyszerű figyelmetlenség, vagy a prioritásos időszakban fizetendő elbírálási díj tántorítja el őket. A figyelmetlenségre példa a ferihegy.eu vagy a pick.eu, amelyekre még a mai napig nem érkezett be a igénylés. Érdekes a budapest.eu esete is, ahol egy holland cég igénye megelőzte a budapesti önkormányzatét, pedig jóval a regisztráció 11 órai megnyitása után érkezett be az első „Sunrise” periódus indulásának napján, december 7-én.

– Nyilván sokan vártak ugrásra készen erre az időpontra – az EURid szerint az első negyedórában közel 28 ezer, az első egy órában összesen 71 ezer új igénylés érkezett. A magyarországi előzetes adatok alapján mit lehet jósolni, mekkora az igény az .eu-s doménekre?

– Valóban, Európában egyértelműen nagy az igény, Magyarországon viszont úgy tűnik, hogy az előbb említett elbírálási díj visszatartja a cégeket a regisztrációtól. Egyelőre a .hu doménekre jóval több megrendelés érkezik cégünkhöz.

– Ön szerint egyébként van értelme az .eu-s doménnek? Mondjuk, egy olyan cég számára, amelyiknek már van .com végződésű nemzetközi neve?

– Véleményem szerint ártani nem árt, illetve minden olyan cég profitálhat belőle, amely akár csak egy angol nyelvű weboldallal rendelkezik. Az angolos hangzású cégnevek .com-os változatainak nagy részét már lefoglalta valaki, így ez egy új lehetőség lehet a nemzetközi internetes megjelenésre.

– Önök például bejegyezték a versanus.eu-t?

– Természetesen igen, mivel nyugat-európai ügyfélkörrel is rendelkezünk.

– Csak érintőlegesen kapcsolódik, de érdekes lehet az ékezetes doménnevek kérdése. Ez mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

– A Versanushoz meglehetősen kevés ékezetesdomén-megrendelés érkezik, tapasztalatom szerint ez egyelőre nem keltette fel a magyarországi internetezők és weblap-üzemeltetők érdeklődését. Ez részben annak is köszönhető, hogy a legelterjedtebb böngésző, az Internet Explorer még nem boldogul az ékezetes webcímekkel. Ahogy azonban ez megváltozik, valamint az ékezet nélküli .hu domének száma gyarapszik, az ékezetes verziókra is egyre nagyobb szükség lehet.

– Akkor itt is megkérdezem, ha már az .eu doménnél megtettem – ennek mennyire van valós haszna? Hiszen az internetet használóknak természetes, hogy egy doménnevet ékezetek nélkül írnak be a böngészőbe. Nem csupán plusz bevételi forrás ez az ISZT-nek (Internet Szolgáltatók Tanácsa)?

– Az ékezetes doménnév-regisztrációra valójában minimális az igény, szerintem sokan nem is tudják, hogy létezik. Ennek a bevezetése tényleg csak az ISZT-nek kedvezett. Az .eu domének esetén azért más a kép. Egyrészt az ISZT csak a magyarországi doménigényléseket felügyeli, az .eu-s nevek a már említett EURidhez tartoznak. Másrészt, bár véleményem szerint az .eu domén bevezetése sem volt feltétlenül szükséges, ez mégis egy jó eszköz lehet azoknak a cégeknek a kezében, akik a .com végződésű változatról lemaradtak.

– Utolsó kérdésem egy másik területhez kapcsolódik, mivel tudom, hogy a Versanus szerverhosztinggal is foglalkozik. Ezen a piacon mik a trendek manapság? Úgy vettem észre, hogy az árak a pár évvel korábbi lefelé mozgó tendencia után beálltak, és nincs jelentős változás. Mi várható a jövőben?

– Jól látja, a verseny az it-piac minden területén lenyomta az árakat az elmúlt pár évben, véleményem szerint túlságosan is. Mivel a szerverhoszting-szolgáltatók általában közepes és nagyvállalatok, költségeik miatt nem engedhetik meg maguknak az árak további mérséklését. A doménregisztráció ára is radikálisan csökkent – a 3-4 éve olcsónak számító nettó 10 ezer forint körüli éves díj helyett ma már nettó 3 ezer forint körül lehet .hu doménhez jutni két éves fenntartással. Mivel a doménszolgáltatásokat főleg cégek veszik igénybe, akik nem ennyire árérzékenyek, nem tartom valószínűnek a további túlzott mértékű árcsökkenést.

Szentesi Kálmán