Masszívan párhuzamos
Az elmúlt években a Sparc processzorok le voltak maradva a teljesítményversenyben, most viszont beelőztük a mezőnyt – jellemezte Jonathan Schwartz, a Sun Microsystems operatív igazgatója a korábban Niagara kódnéven ismert, majd a hét elején UltraSparc T1-ként piacra bevezetett új mikroprocesszor képességeit. A szeptemberben bemutatott Galaxy szerverek és az év elején felszabadított Solaris operációs rendszer mellett e chip hivatott jelölni az átalakulóban lévő vállalat haladási irányát.
Az UltraSparc T1 a Sun „throughput computing” néven meghirdetett programjának első jelentős állomása. A chip akár nyolc processzormagot is tartalmazhat – lesznek négy, illetve hatmagos változatok is –, melyek mindegyike 4 programszál futtatására képes, így összesen akár 32 programszál végrehajtásán is dolgozhat párhuzamosan. Hasonló mélységig párhuzamosított architektúrát még egyetlen gyártó sem dobott piacra: a ma elterjedt szerverchipek ennél jóval kevesebb feladattal birkóznak meg.
Az egyedi felépítés ellenére az UltraSparc T1 ugyanolyan általános célú processzornak tekinthető, mint az Intel Xeon vagy az AMD Opteron chipjei, de felépítésénél fogva vannak olyan feladatok, amelyek jobban fekszenek neki – mondta el kérdésünkre Fischer Erik, a Sun Microsystems hazai leányvállalatának műszaki igazgatója. Mivel a négy, hat vagy nyolc maghoz csupán egyetlen lebegőpontos feldolgozó egység (FPU) társul, olyan alkalmazásokban, amelyek erre támaszkodnak – tipikusan ilyen például a számítógépes tervezés – nem brillírozik, de például web- vagy alkalmazásszerverek kiszolgálásában igen. Az egyelőre nem publikált mérési adatok szerint az 1,2 GHz-en futó processzor több általánosan használt benchmarkban 3-5-ször gyorsabb, mint egy 3,6 GHz-es Intel Xeon.
A riválisok szerint persze nincs itt szó spanyolviaszról. Az IBM örömmel látja, hogy a Sun az UltraSparc T1-re alapozza jövőjét, mert – mint állítják – meglehetősen ingatag az alapozás. Ugyan miért váltanának az ügyfelek a Sun többszálas architektúrájára, amikor a Power család már évek óta megbízhatóan nyújtja majdnem ugyanezt? – teszik fel a kérdést. A Hewlett-Packard pedig egy külön weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy elénk tárja a processzorról nem csak az igazságot, hanem azt is, ami mögötte van. Ezen többek között az olvasható, hogy a chip kiábrándítóan lassan futtatja majd a nem párhuzamosított programokat – hacsak fáradságos munkával újra nem írják őket.
A teljesítmény mellett a Sun az UltraSparc T1 környezetbarát tervezését hangsúlyozza. Az 1 és 1,2 GHz-en futó processzor tipikus fogyasztása 72 Watt, közel fele az IBM Power vagy Intel Xeon chipekének, és alacsonyabb az Opteronénál is. Ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos feladatok esetében egy UltraSparc T1 négy Xeon munkáját is képes elvégezni, a fogyasztáscsökkenés már szembetűnő – mondja Fischer.
Hogy mennyire lesz képes a processzornak köszönhetően javítani évek óta romló szerverpiaci mérlegén a Sun, azt ma még nehéz lenne megjósolni. Az UltraSparc T1 olcsó processzor olcsóbb szerverekbe, ezért nem lehet tőle az árbevétel alapján számított piaci részesedés látványos javulását várni. A volumenét viszont annál inkább. Fischer Erik úgy látja, hogy a processzornak fontos demonstratív szerepe van a vállalat és a céget lejtmenetben látó általános vélekedés átformálásában, mert azt bizonyítja, hogy a Sunnál nem állt meg az innováció, és a cég képes – határidőre, sőt ezúttal határidő előtt – olyan megoldásokkal piacra lépni, melyek egyedülállóak az iparágban.
A Sun ígérete szerint az UltraSparc T1 processzorra épülő első szerverek még az idén megjelennek.
Barna József
