És akkor a villám...
Milyen módon tudja érvényesíteni jogait, követeléseit a szolgáltatóval szemben az a fogyasztó, akinek internetkapcsolata nem egy város lakótelepi körzetében van, hanem mondjuk egy vidéki város külterületén, egy falu szélén található? Ugyanakkor az is kérdés, hogy mit tehet, mit kell tennie egy szolgáltatónak, ha természeti katasztrófa (például egy villámcsapás) miatt nem egy egyszerű kiveszem/beteszem javításról van szó? A probléma egyik szegmensére világított rá a Népszabadság mai riportja, amely egy ilyen ügynek járt utána. Az érintetteket az IT café is megkereste, hogy tisztábban lássuk, mi is történt, mivel Tanács István tudósítását kissé tendenciózusnak találtuk.
És akkor derült égből villámcsapás
A történet nem hétköznapi, de vannak olyan momentumai, melyek mindenkit érinthetnek. Július 2-án délután fél ötkor a Baja melletti Nemesnádudvar külterületén belecsapott a villám a telefonhálózatba. Ez a meghibásodás komoly zavarokat okozott az itt lakó, vállalkozásokban, társadalmi és gazdasági szervezetekben is érintett Czöndör Gyulánál, mivel lakásában megszűnt mind a telefon-, mind az internetkapcsolat. A telefonszolgáltatást néhány nap alatt biztosították számára, ám az internetkapcsolat még a mai napig (július 24.) sem állt helyre. Az érintett, aki munkájából és funkcióiból eredően széles körű levelezést bonyolít a neten, eleinte a szolgáltatónál, a Magyar Telekom Nyrt. ügyfélszolgálatán igyekezett elintézni a javítást.
Mint Czöndör Gyula lapunknak elmondta, az első hibabejelentést nem volt képes mobilján megtenni, mivel 25 perc után feladta a bejelentkező szoftverrel való eredménytelen hadakozást, ezért másnap bement a bajai ügyfélszolgálatra, ahol viszont azt tapasztalta, hogy az ügyintéző ugyanazt a számot hívogatja, amit ő is előzőleg. Majd olyan válaszokat kapott, amelyek problémáján a legkevésbé sem segítettek: kommunikációs zavar keletkezett az alvállalkozók között (a karbantartási munkákat állítólag három alvállalkozás végzi, szakterületekre szétosztva). Az ügyfél szeretett volna közvetlenül beszélni az érintett alvállalkozókkal, ám az ügyintéző szerint ezek személye üzleti titok a Magyar Telekomnál. (Ez utóbbi állítás igazságát nem tudtuk ellenőrizni, de annyi bizonyos, hogy a munkát végzőkre is érvényes a nyilatkozattételi fegyelem.)
Czöndör ezután a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz fordult. Ott azt mondták neki, hogy a konkrét ügyben nem tudnak segíteni – ez egyébként érthető, hiszen az NHH feladatai közé nem tartozik bele az ilyen ügyek vizsgálata –, de tájékoztatták arról, hogy ahhoz joga van, hogy ha 72 órán át szünetel a jelszolgáltatás, kötbért kérjen a szolgáltatótól (ez a kitétel szerepel egyébként a Magyar Telekom Általános Szerződési Feltételeiben).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
