Mire költötték el az Ügyfélkapu fejlesztésére szánt ötmilliárdot?

Új hardver az bőven van

Meglepően kevés újságíró (kettő és fél) volt kíváncsi arra a tájékoztatóra, melyen az állami tulajdonú Kopint-Datorg Zrt. munkatársai informálták a sajtó képviselőit arról, hogy miképpen is használták, használják fel az Európai Uniótól elnyert ötmilliárdos támogatást az állampolgárok és az állami hivatalok kapcsolattartását megkönnyítő Központi Rendszer fejlesztésére (röviden: az e-kormányzás egyik legfontosabb eleméről van szó, hiszen mi, átlagpolgárok az Ügyfélkapu vagy a magyarorszag.hu kapcsán ismerjük ezt a rendszert). Az összeg nagysága, a mindannyiunkat érintő hivatali rendszer kiemelt szerepe mellett azért is volt érdekes meghallgatni a beszámolót és a terveket, mivel az Ügyfélkapu leállásai miatt foltossá vált hírnevű Kopint-Datorg számára nyilvánvalóan igen fontos a hitelesség és megbízhatóság bizonyítása.

A „sajtó-háttérbeszélgetés” ez utóbbi szempontból többé-kevésbé meggyőző volt, de azért akadtak kisebb vakfoltok, nem kevés, ezekre később még kitérek. A tájékoztatót a Kopint-Datorg két vezető tisztségviselője tartotta: Fábos Zsolt, a projektmenedzsment-üzletág igazgatója, az „EKOP 2.1.2-07-1008-0001 – A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer [KESZR] bővítése és a közművesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése” című projekt vezetője, illetve Ökrös Csaba, a tartalommenedzsment-üzletág igazgatóhelyettese.

Már a fent említett projektcímből is kiderül, hogy nem egyszerűen az „Ügyfélkapu 2”-ről van szó (bár egyszerűsítve így is emlegethetjük, még ha a résztvevők nem is kedvelik ezt), hanem a KESZR átfogó, szinte teljesnek mondható fejlesztéséről. Az uniós pályázatban elnyert összeg döntő része a hardverpark és a rajta futó rendszerek megújítását szolgálja, ám ezzel egy időben, véleményem szerint igen helyesen, elkezdték a portál tartalmi, szerkezeti átalakítását is, így hamarosan egy (a polgárok számára látható és láthatatlan részeiben egyaránt) teljesen új kormányzati szolgáltatással találkozhatunk.

Új gépek, új gépterem, új rendszer

Az e-kormányzat jegyében egy egységes, a magyar polgárok számára sok könnyebbséget nyújtó portál kialakítása 2002-ben kezdődött meg, ám a folytonos (leggyakrabban pénzügyi) nehézségek miatt a valóban használhatónak nevezhető szolgáltatás igazából csak 2006 óta működik. A lassú és szakadozott fejlesztés mellett a technológia és az elvárások robbanásszerű változása azonban ezt a ma is használatos rendszert már elavulttá tette – elegendő csak arra gondolni, hogy a különféle megszorítások miatt alultervezett KESZR arra sem volt felkészítve, hogy a mai, gyakran törvényi kötelezettségek miatt előálló terhelést elbírja. Ez a lehetőség már nyilvánvaló volt három éve is, amikor a fejlesztésről elkezdtek gondolkodni, de a megvalósításra csak az EU-s támogatás adott lehetőséget.

Az ötmilliárdos szponzoráció lehetővé tette, hogy a fő célok megvalósítása valóban megkezdődhessék: a Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növeléséhez szükséges változtatások végrehajtása (melyhez hozzákapcsolták a szolgáltatások minőségének javítását, valamint a portál ügyfélbarátságának kiterjesztését).

Ügyfélkapu

Fábos Zsolt elmondta, hogy a legfontosabb (és legdrágább) beruházás az architektúra (hardverpark, szoftverek), illetve egy új gépterem létrehozása volt. A KSZER eddig – csöppet sem biztonságos módon – egyetlen gépteremből, egyetlen rendszerből működött –, s a nemrég tapasztalt leállások bizonyították is, hogy ez a megoldás biztonsági szempontból sem kielégítő, de még inkább: szerencsére oly mértékben növekszik az e-ügyintézés mennyisége, hogy egyszerűen kevés a rendelkezésre álló „vas” és szoftver. E helyzet javítása, illetve a közeljövőre való felkészülés jegyében alakítottak ki egy új géptermet, mely a régivel együtt működik egy úgynevezett két központos rendszerben. Ez – a helyszínen hallott kissé homályos magyarázatot értelmezve – nem párhuzamosságot jelent, hanem azt, hogy mindkét gépterem egyszerre dolgozik, ám a külön helyen lévő gépek csak egy közösen használt adatbázison keresztül kapcsolódnak, s hiba, üzemzavar, túlterhelés esetén – ha jól értettem – a kieső gépek feladatait a másik terem (esetenként azonnal tovább bővíthető) szabad kapacitásai veszik át – ezt nevezték a szakemberek „billentésnek”. Az új, valamint a teljesen felújított régi gépterem már működik, a KSZER már ezeken fut, a hardveres tesztüzemek lezárultak, még egyéb kiegészítő feladatok vannak hátra az év végéig (minőségbiztosítás, szolgáltatásfejlesztés).

Ügyfélkapu

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • NISZ

Azóta történt

Előzmények