Harmonizálnák a mobilkoncessziókat

A mobiltelefon-szolgáltatók nem szívesen nyúlnának hozzá koncessziós szerződéseikhez – ez a vélekedés kristályosodott ki azon a nyilvános meghallgatáson, amelyet azért rendezett kedden a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), hogy megismerje a társaságok ezzel kapcsolatos véleményét. Minderre pedig azért kellene sort keríteni, mert a cégek a 900-as (GSM) frekvenciájú és az 1800-as sávban nyújtott (DCS) szolgáltatásukat koncessziós szerződés alapján végzik, míg az év végétől várható 3G szolgáltatáshoz szükséges frekvenciát hatósági határozat alapján használják majd.

A T-Mobile (akkor még Westel) és a Pannon 1993-ban nyerte el a 900 MHz-es GSM-koncessziót. A két koncessziós szerződés 2008 novemberében jár le, az 1800 MHz-es DCS-koncessziójuk pedig 2014 októberében, miként a harmadik magyarországi szolgáltató, a Vodafone Magyarország Rt. 900-as és 1800 MHz-es koncessziója is. A három társaság 2004-ben elnyert UMTS-használati jogosultsága egyaránt 2019 decemberében jár le.

A használat jogi formája tehát vegyes, de még ennél is színesebb az említett szolgáltatásokhoz igénybe vett frekvenciák használati idejének lejárata, amelyeket harmonizálni kellene. Pataki Dániel, az NHH elnöke a meghallgatáson elmondta: a harmonizáció megvizsgálására a Pannon GSM Távközlési Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. 1993-ban aláírt koncessziós szerződésének 1999-es módosítása alapján kerül sor. Az 1999-es módosítás szerint a GSM- és DCS-koncesszió harmonizációja a kiadása után öt évvel esedékes.

A módosítással kapcsolatban az NHH két változattal állt elő: az egyik szerint 2014-ben egységesen járna le mindhárom mobiltelefon-szolgáltató GSM- és DCS-frekvenciahasználati joga; a másik elképzelés szerint pedig 2019-ben egységesen járna le mindhárom cég GSM-, DCS- és 3G-frekvenciahasználati joga.

A Pannon mindkét megoldásra nyitott, ám Drozdy Győző, a társaság vezérigazgató-helyettese számára ma még nem világos, hogy miként hosszabbítható meg a koncessziós szerződés 2019-ig, s kérdés, hogy mibe kerülne a módosítás. Drozdy szerint a 3G frekvencia elnyerése után az iparág nem vállalhat fel újabb terheket, az ugyanis az árakban jelenne meg, s ez nem célja egyik érintettnek sem. (A cégek egyenként 16,5-19 milliárd forintot fizetnek az államnak a 3G frekvencia használatáért.) Drozdy megerősítette, hogy a különféle lejárati időpontok szinkronizálása növelné a befektetői bizalmat, csökkentené a szolgáltatók kockázatát és így kedvező lenne a magyar állam és a fogyasztók számára is.

Azóta történt

Előzmények