Nem a megszokottak szerint ejtették meg a Huawei Mate 60 Pro bemutatóját, a gyártó pedig nem árulta el a titkait, például azt, hogy milyen chipre épített: csak azt, hogy ez az eddigi legerősebb Mate modell.
A vásárlók sorra tették közzé a szétszedős videókat, sebességteszteket, elindultak a találgatások, hogy a szankciók ellenére 5G-s chip van-e a készülékben, mivel a letöltési sebességek vetekszenek (vagy jobbak is) azokkal, amiket a legjobb 5G-s mobilok tudnak.
A TechInsights elemzői szerint egy új Kirin 9000s processzort épített be a Huawei a HiSilicon jóvoltából, amely a SMIC modern technológiáját alkalmazta. Először 7+ vagy 5 nm-es technológiát említettek, más jelentésekben 7 nm-es chipről esik szó.
A műholdas hívásokat is támogató mobilba épített chip az első, amely a SMIC legfejlettebb, 7 nm-es gyártástechnológiáját alkalmazza, és a szakértők szerint arra utal, hogy Kína nagy áttöréseket ért el a hazai chipipar fejlesztésében.
A Bloomberg, a Reuters és más nagy médiaszereplők is arról számoltak be, hogy a kínai média és közösségi média egyaránt igen lelkes, minden a Huawei-ről és annak áttöréseiről szólt a napokban. A szétszedős cégek, csatornák egymással versenyeztek, hogy hozzájussanak a mobilhoz, ami el is fogyott. A kínai Global Times és sok felhasználó az amerikai kereskedelmi miniszter látogatásával egybeeső bemutatót emelte ki, ami szerintük bizonyítja, hogy az USA extrém szankciói elbuktak. A közösségi médiában is lelkesek voltak az emberek, a keresések csúcsán újra a Huawei volt. Állítólag egyébként a Huawei dolgozóit is meglepték a történtek, mert szeptember 12-re várták a bemutatót.
Az USA 2019 óta korlátozza a Huawei-t az 5G, a chipgyártás, a gyártási technológia és sok egyéb terén is. Azonban már júliusban arról lehetett hallani, hogy saját fejlesztésekkel és a SMIC segítségével 5G-s mobilokkal próbálkozik majd a Huawei. A TechInsights szerint a mostani fejlemények arcul csapták az USA-t.
A Huawei ráadásul több fronton sem tétlenkedik, és nem csak az autóipari törekvéseiről van szó. A felhős adatközpontok terén is terjeszkednek, nemrég például Szaúd-Arábia fővárosában nyitottak új központot, a Közel-Kelet és Észak-Afrika kiszolgálására.
Kína kibervédelmi hatósága pedig 110 igényt kapott kínai tech cégektől, hogy deepfake-eket gyárthassanak (olyan modellt használhassanak, ami képes a vizuális és audioadatokat manipulálni) – ezek között a Huawei is ott van.
Sokba kerül ez Kínának? Mit szól az USA?
Elemzők szerint Kínának nagyon sokba kerülnek ezek az erőfeszítések, ráadásul az USA további szigorításokkal, szankciókkal reagálhat ezekre. A Jefferies elemzői szerint az USA kereskedelmi minisztériuma vizsgálatot indíthat a mostani fejlemények miatt, vitát generálhat a szankciók hatékonyságáról, de még komolyabb korlátozásokat is előírhatnak. Az elemzők szerint a két ország tech-csatározása tovább fokozódik majd.
Az USA Hollandia közreműködésével eltiltotta ugyan az ASML-t, hogy modern gyártóberendezéseket adjanak el Kína felé, de a SMIC állítólag régebbi, szabadon vásárolható eszközök átalakításával jutott el a 7 nm-es technológiáig. A Jefferies szerint a Huawei meg is vásárolhatta ezt, hogy önállóan működtesse a chipgyártást. Más elemzők szerint a gyártás drága és nem hatékony, nem lesz elég modern chip, ráadásul Hollandia a régebbi eszközök exportját tovább szigorítja. A magas költségeket állítólag a Huawei és Kína együtt állhatja. Az új, kamionok méreteivel vetekvő, több mint 300 millió eurós gyártógépek pedig idén érkeznek az ASML-től, ezekből szintén nem kaphatnak kínai gyártók. Kína mindenesetre elszánt, ezt jelzi, hogy állítólag 40 milliárd dolláros alapot indítanak a helyi chipipar felpörgetésére.
