Tanfolyamok, tréningek, tervezés, kivitelezés, kkv-portál indítása a célja annak a mintegy kilencszázmillió forintos, fele részben Phare-, fele részben GKM-támogatásból megvalósuló projektnek, mely idén májusban indult. A döntően tanácsadási csomagokat (tudásanyagot) adományozó program négy fokozatot tartalmaz, mondhatnánk azt is a nyelvvizsgák rendszerét alapul véve, hogy a kezdőtől a haladó szintig terjed a skála. Ehhez a tudásanyaghoz támogatás nélkül elég borsos áron lehetne csak hozzájutni, mivel a legolcsóbb szolgáltatás is 500 ezer forint körüli, míg a „felsőfokot” piaci áron 12,5 millióért mérik. Hozzá kell tenni, hogy ehhez még a vállalkozónak infrastruktúrát is kell vásárolnia. Jogos lehet tehát a kérdés, lehet-e egyáltalán támogatás nélkül e-commerce fejlesztésbe egy magyar kisvállalkozásnak belevágni, amire az egyértelmű választ most biztos nem tudjuk megadni. Bizonyára lehet, de rögös úton kell végigmenni, mire egy működő rendszer elindulhat.
A kritikusan szemlélődő tudósító kicsit kétkedve fogadja mindig a kisvállalkozásokkal kapcsolatos grandiózus terveket, mivel az általa képviselt online médium is a mikrovállalkozások széles körébe tartozik, tehát kénytelen a saját gyakorlati tapasztalataiból kiindulni, éppen ezért jut eszébe az elefánt és a porcelánbolt esete a KPMG és a kkv betűkombinációk összekapcsolásakor. A KPMG – mely ennek a programnak egyik kulcsszereplője – köztudottan a világ egyik vezető tanácsadó cége, mely nem nagyon szokott kisvállalkozásokkal foglalkozni, ezért is tűnt szokatlannak a mostani szerepvállalásuk. Óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy a közel milliárdos támogatás egy brand értéke miatt lehet-e ilyen magas, és nem káros-e a kicsiket túl bonyolult dolgokkal támogatni; de ezt igazából majd a nyújtott szolgáltatások hasznából, eredményéből lehet később megítélni. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a nagy multik mostanában egyre gyakrabban fordulnak a kkv-k felé, mivel bővülésük a felső szektorokban gyakorta korlátokba ütközik. A konzorcium többi tagját (VÁTI, Magyar Vállalkozásfejlesztési KKT, KFKI, Laurel Kft., Comprad Kft., Silicon Lda) már egy korábbi hírünkben bemutattuk, mindannyian egy speciális szaktudást hoztak ehhez a vállalkozáshoz.
Visszatérve az e-com programhoz, a vártnál is nagyobb érdeklődéssel találkoztak a program irányítói az elmúlt fél évben, amikor összesen 675 cég vett részt a megyeszékhelyeken szervezett ingyenes és nyitott tanfolyamokon, ahol megismerhették az e-kereskedelemben rejlő lehetőségeket, illetve tájékoztatást kaptak magáról az e-com programról. Székely Zoltán, a program irányításáért felelős konzorcium vezetője egyértelmű sikerként értékelte a kezdeményezést. „Bár gyakori, hogy egyes vállalkozásfejlesztési projektekre kevesebben pályáznak a lehetségesnél, és nem használják fel az adott kereteket sem, az e-com programnál összességében másfélszeres túljelentkezésről beszélhetünk. Mindez még értékesebb, ha figyelembe vesszük, hogy itt nem pénzbeli támogatást lehet elnyerni, hanem tudást és az e-kereskedelem kiaknázását segítő szolgáltatásokat” – hangsúlyozta előadásában Székely. A nagy érdeklődést szerinte nem csak az a tény magyarázza, hogy a program szinte minden eleme ingyenes, hanem az is, hogy az e-kereskedelem minden területét lefedi. A szolgáltatások implementációjához kapcsolódó hardver- és szoftverköltségeket ugyanakkor a pályázóknak kell biztosítaniuk.
A következő szakaszban az érdeklődők már a testre szabott oktatásokra jelentkezhettek – ezek célja, hogy a kiválasztott vállalkozások a szakértők segítségével elkészítsék saját e-kereskedelmi stratégiájukat és a kapcsolódó konkrét megvalósítási terveket –, illetve pályázhattak a tanácsadási szolgáltatásokra, amelyek egy-egy részterület fejlesztésében segíthetnek. „111 cég pályázott a háromnapos helyszíni tréningekre – ahol a cégek telephelyén, közös munkával készülnek a stratégiai tervek –, a legjobb 80 pályázóval a napokban kötik meg a szerződéseket, és még az idén megkezdődhet a tényleges munka. A jelentkező cégeket, árbevétel alapján négy kategóriába osztották, hogy a kisebb, fejletlenebb infrastruktúrával rendelkezők ne szenvedjenek hátrányt” – mondta a program vezetője.
Nem kellett pályázni, csak regisztrálni a másik (kétnapos) képzési-tervezési projektre, amelyben egy egynapos „tantermi” képzés után a cégek hat héten át, CD-n kapott tananyag segítségével, saját maguk készítik el stratégiai tervüket, majd azt egy újabb egynapos tréningen véglegesíthetik a szakértőkkel. Erre a lehetőségre is csaknem száz cég jelentkezett, közülük az első 80 regisztrált vállalkozás vehet részt a munkában. Ebben a körben már folyik a képzés – a napokban fejeződött be negyven cég számára az első egynapos tréning.
A legtöbben a program harmadik eleme, a konkrét tanácsadási szolgáltatások iránt érdeklődtek. A lehetséges 218 helyre 371 cég adott be pályázatot, értékelésük ezekben a hetekben lezárul. Döntően – 200-an – a B2C kategóriában indultak, a kereskedelmi cégek egy kis előnnyel vehettek részt ebben a versenyben.
A tanácsadási forma sikerét Székely Zoltán abban látja, hogy a résztvevők maguk választhatják ki, melyik részterület fejlesztésében kérnek segítséget. „A tanácsadási szolgáltatások segítenek akár a vállalkozás e-kereskedelmi stratégiájának elkészítésében, konkrét megoldások, például egy webáruház bevezetésében, de vonatkozhatnak akár az üzleti folyamatok átszervezésére (BPR), vagy egy integrált ügyviteli rendszer (ERP) bevezetésére. A tanácsadás értéke a nagyobb projekteknél elérheti az ötvenezer eurót is” – hangsúlyozta.
Az e-com program fontos eleme, a kkv-portál, melyet októbertől érhetnek el az érdeklődök. A honlap információkat nyújt, valamint egy egyszerű regisztráció után mindenki számára lehetővé teszi termékei bemutatását, rendelések felvételét, illetve üzleti együttműködések kialakítását. A portált egy háromfős állandó stáb üzemelteti.
Mint folyamatos hírportál a honlap napi kétszeri frissítéssel közöl a kkv-k számára fontos híreket. Emellett megtalálhatók a vállalkozói kört érintő rendelkezések, szabályozások – különös tekintettel az uniós csatlakozással járó változásokra –, valamint tanulmányok, felmérések, szektorspecifikus információk és egy pályázatkereső is. Kérdés, hogy mi lesz a hírportál sorsa a projekt 2005 évi zárása után, hogyan lehet majd pénzt biztosítani a hosszú távú működéshez, milyen közszolgálati funkciókat tud biztosítani egy ilyen médium az üzleti alapokon működő fizetős és ingyenes business-oldalak mellett.
