A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) a hét végén „Kommentek az interneten: problémák és lehetőségek” címmel kiadott egy vitaanyagot, mely egy, az egyesület által koordinált kutatás eredményeire támaszkodva fogalmaz meg javaslatokat a hozzászólások okozta problémák kezelésére. (Az MTE 2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók – köztük az Index és az [origo] hoztak létre „annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez”.)
Az MTE a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) együttműködve tavaly készített egy felmérést, melynek keretében két témára koncentráltak: az internetezők véleménye a kommentelésről, illetve a hozzászólásokban esetlegesen elkövetett személyiségijog-sértésekkel kapcsolatos bírói gyakorlat elemzése. A kutatást az Origo Zrt. támogatásával az Ipsos készítette el; a kérdőív kialakításában az Ipsos szakmai vezetése mellett az MTE, az NMHH Médiatanácsa és a Média‐ és Hírközlési Biztos Hivatala szakemberei is közreműködtek. A bírósági gyakorlatról szóló tanulmány szerzője Nádori Péter.
Habár az eredmények mostanra időzített publikálása nyilvánvalóan összefügg azzal a néhány napja nagy vihart kavart üggyel, melyet egy országgyűlési képviselő hozott létre oly módon, hogy eljárást indított a Népszava és a Hír24 portálokon róla kritikusan és szerinte sértően kommentelőkkel szemben, magát a kutatást egy tavalyi, hasonló eljárás inspirálta.
Az eredményeket és a következtetéseket igen tömören összefoglaló hétoldalas dokumentumban az MTE már az elején pontokba foglalva közli, hogy mik a legfontosabb megállapításaik:
- a kommentelés a szólásszabadság fontos felülete
- a jog még nem volt képes alkalmazkodni ehhez a megszólalási formához, a jogalkalmazás „abba az irányba hat”, hogy bizonyos kommentek miatt az azoknak helyet adó szolgáltatás meg is szűnhet
- egyensúlyt kell teremteni jogilag is a szabad megszólalás, illetve a személyiségijog-sértés szankcionálása között
- a probléma ugyanakkor alapvetően nem jogi természetű, ezért a jogi környezetnek az önszabályozásra, például valamilyen típusú moderálásra kell bátorítania az érintetteket
A javaslatok részletesebb kifejtésekor az MTE kitér arra, hogy bármilyen beavatkozás történik is, azt nagy óvatossággal, a pozitívumok megőrzésével kell végrehajtani, nehogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsék, ugyanis a felmérés szerint a kommentelők mindössze 16. százaléka számít „komolytalan provokatívnak” (trollok és egyéb állatfajták), a többség „funkcionálisan és pozitív indokkal használja a hozzászólások lehetőségét: a legfontosabb céljuk véleményük kifejtése és megvédése.”
Az MTE mint tartalomszolgáltatói szövetség természetesen igen érzékenyen reagál arra a problémára, hogy a szolgáltatást biztosítót milyen felelősségre vonás fenyegetheti bírói szakaszba jutott ügyeknél. A kutatás nem fest rózsás képet a gyakorlatról: jelenleg ilyen ügyekben nem egységesen és gyakran következetlenül járnak el. A jogi környezet tisztázatlansága pedig azt eredményezi, hogy a bíróságok szívesen mennek el abba az irányba, hogy a problematikus hozzászólásokért vállaljon felelősséget a szolgáltató is, még akkor is, ha esetleg csak egy automatikusan működő keretet biztosít a kommenteléshez, témák megbeszéléséhez. A helyzet kialakulásához többek között az is hozzájárult az MTE szerint, hogy a jelenlegi jogszabályokban alapfogalmak tisztázatlanok, illetve sok ponton nem modernizálták a rendelkezéseket és a fogalmakat, hogy az internetes viszonyokra is érvényesek legyenek.
Az MTE a kutatás eredményeire hivatkozva ugyanakkor leszögezi, hogy a jogi környezet modernizálása szükséges ugyan, de nem elégséges, mivel a probléma jogilag csak részben kezelhető. Ezért a moderálás, az önszabályozás fontos szerepét emelik ki, melyet támogatni kell, illetve szakmai vitát kell folytatni például az anonimitás szerepéről, annak esetleges részleges feloldásáról.
