Az elektromos hálózaton történő adatátvitel ötlete korántsem számít újdonságnak, a wifi alternatívájaként aposztrofált technológia már évek óta rendelkezésre áll: az ezredforduló évében alapított HomePlug Powerline Alliance 2001-ben dolgozta ki és fogadta el HomePlug 1.0 névre hallgató első szabványát, melyet 2005-ben a HomePlug AV, 2007-ben pedig a HomePlug Command & Control követett. A szervezet tagjai között ma olyan óriásvállalatokat találunk, mint a Cisco Systems, az Intel, a Motorola, a NEC vagy a Texas Instruments.
Kábel kábel hátán
Az alapötlet rendkívül egyszerű: mivel az elektromos áram nélkülözhetetlen része mindennapi életünknek, az energiát készülékeinkbe eljuttató vezetékek gyakorlatilag minden háztartásban és munkahelyen megtalálhatóak. A kábeleken érkező áramot fali aljzatokon keresztül csapolhatjuk meg, és újabb vezetékeken át továbbíthatjuk egészen a céleszközökig. Másrészről, amennyiben számítógépes hálózatot is üzemeltetünk, kénytelenek vagyunk további kábeleket végigfuttatni szerte az irodában, amely gyakran – főként a régebbi tervezésű épületek esetében – macerás és költségigényes munka is egyben. A HomePlug Powerline Alliance azért született, hogy kézenfekvő megoldást kínáljon a problémára: kábeldzsungel helyett a már kiépített, hagyományos vezetékeket hasznosítsuk az informatikai eszközök összekötésére és internetkapcsolat létesítésére. Ne feledjük el, az első szabvány kidolgozásakor a kétezres évek elején járunk – az uralkodó internetes kapcsolódási forma a betárcsázós modem és az ISDN, a wifi pedig még korántsem terjedt el.
Az évek múlásával a fogyasztók döntő többsége a vezeték nélküli megoldások felé fordult. A wifi kiforrott, olcsóbb lett, az elérést támogató eszközök listája egyre bővült, mára gyakorlatilag alapfunkciónak számít. A Powerline Communication névvel emlegetett technológia elterjedését népszerűsítési akciók hiánya mellett borsos ára is hátráltatta, bő három évvel ezelőtt két adapter hozzávetőlegesen 250 amerikai dollárba került, ráadásul a csomag megvásárlásával csupán egyetlen számítógépet tudtunk rákapcsolni a világhálóra, a másik átalakítót közvetlenül a modemhez (kábel vagy DSL) vagy a routerhez kellett csatlakoztatni. Ugyanekkor egy vezeték nélküli megoldás (wifi router és adapterek) kiépítési költsége jócskán 100 dollár alatt maradt.
230 volt, 200 Megabit
Köszönhetően elsősorban annak, hogy a Powerline Communications technológiában egyre több vállalat látott fantáziát az elmúlt évek során, a két adapterből álló csomaghoz már jóval barátságosabb áron, körülbelül 80-130 dollárért is hozzájuthatunk attól függően, hogy a gyorsabb vagy lassabb kapcsolati csomagokat választjuk. Előbbi esetben maximálisan 200 Mbit/s adatátviteli sebességet kaphatunk (természetesen mindez függ a kábelek minőségétől, a csatlakoztatott eszközök távolságától és az esetleges interferenciától is), míg az olcsóbb megoldással legfeljebb 85 Mbit/s értéket regisztrálhatunk a hálózatban. Látható, hogy gyengébb csomag elégséges webes böngészésre vagy átlagos minőségű online tartalmak megtekintésére, míg az erősebb változat már HD-minőségű felvételek továbbítására is alkalmas. Az adaptereken keresztül persze nem csupán számítógépeket érhetünk el, hanem játékkonzolt vagy akár nyomtatót is ráköthetünk saját hálózatunkra.
A Powerline Communications legnagyobb hátulütője, hogy az adaptert közvetlenül a fali aljzatba kell csatlakoztatni, elosztókba dugni nem ajánlott (bizonyos esetekben nem is működik). Amiatt viszont nem kell aggódunk, hogy a szomszédunk esetleg megcsapolja az adatforgalmunkat, hiszen a kapcsolatban lévő eszközöket az adapteren lévő nyomógomb segítségével először párba kell helyezzük, és csak ezt követően nyílik lehetőség a kommunikációra – ráadásul az újabb HomePlug AV szabványt 128 bites AES-titkosítással vértezték fel. Mivel a technológia 2 és 28 MHz közötti frekvenciatartományokat használ adatátvitelre, az elektromos rendszerbe kötött egyéb készülékeink működésében természetesen semmiféle zavarra nem kell számítanunk.
