Kis hazai Windows XP-(fél)körkép

Búcsúzik a Windows XP

Elérkezett hát ez a nap is, nincs tovább, megszereztük az összes új élményt, amit nyújthatott. A Whistler kódnévvel indult rendszer mától hiába kutat, patch-kedden sem talál semmilyen frissítést, sem biztonságit, sem stabilitásit. Ettől még az élet nem áll meg, az XP megy tovább. Ma még talán nincs ok a pánikra. De ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre nagyobb esélye, hogy valaki olyan sebezhetőséget talál a jelenleg 13 éves operációs rendszeren, amivel komoly károkat okozhat.

Hogy ne legyenek teljesen védtelenek azok sem, akik a Microsoft évek óta tartó kampánya ellenére ragaszkodnak a Windows XP-hez, a redmondi cég végül „megadta magát”, a Security Essentials vírusvédelmi rendszerük az eredeti tervekkel szemben ezen az operációs rendszeren is megkapja a frissítéseket, egészen 2015. július 14-ig.

Az XP-n futó, harmadik fél által gyártott vírusírtók többsége két évet ígér (januártól), persze van, aki ennél kevesebbet (Avira, 2015. április 8) és van, aki lényegesen többet (Kaspersky – 2018, Webroot – 2019. április).

Erre való az XP-s gép a Microsoft szerint
Erre való az XP-s gép a Microsoft szerint

A Microsoft Windows XP 2001. október 25-én jelent meg két verzióban (Professional és Home Edition), többek között magyar nyelven is. A három szervizcsomagot megélt XP terméktámogatása valójában még 2009. április 14-én megszűnt, ma a bővített támogatásnak lett vége. Ez volt az első a Microsoft operációs rendszerek között, amelyik az otthoni és az üzleti felhasználók számára is egyaránt elérhető volt.

Szép volt, jó volt, köszönjük, ennyi?

Nem egészen. Az elmúlt 13 évben rengeteg olyan szoftver illetve hardver készült, ami XP-re lett optimalizálva, de olyanok is akadnak szép számmal, melyeket még a Windows 98-ról mentettek át a fejlesztők hosszú és fáradtságos munkával. Az internetre kötött gépek közel 28 százaléka még márciusban is Windows XP-vel üzemelt, sőt, minimális mértékben még növelte is részesedését a rendszer, ahelyett, hogy a Microsoft terveivel összhangban veszített volna jelentőségéből.

Eredeti terveink szerint annak szerettünk volna utána járni, hogy a támogatás megszűnése hogyan érinti az állami szektort, vannak-e tervek a fejlesztésre, speciális támogatási megállapodás megkötésére?

Senki sem mond semmit

Két irányból közelítettük meg a kérdést. Egyrészt faggatni kezdtük a Microsoft haza képviseletét, másrészt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) is kerestük kérdéseinkkel. De menjünk szépen sorban, kezdjük a Microsofttal.

A vállalat elsőre készségesnek tűnt, sima ügynek látszott a dolog. Mi feltettük kérdéseinket telefonon és írásban, majd ígéretet kaptunk, hogy Loncsár Tiborral, a Microsoft Magyarország kormányzati technológiai vezetőjével is beszélhetünk, közvetlenül tőle kaphatjuk meg a válaszokat. Néhány nappal később kiderült, hogy Loncsár urat sajnos nem fogjuk direktben elérni, de az írásban feltett kérdéseinkre azért válaszol majd. Ahogy múlt az idő, közeledett nyolcadika, egyre türelmetlenebbül kattintgattunk a levelező frissítés gombjára, mindhiába.

Még tegnap (hétfőn) reggel is azt az információt kaptuk, hogy nyolcadikán reggel megérkeznek majd a válaszok, ráadásul konkrét számadatokkal. Aztán délután tájékoztattak, hogy a Microsoftnak nincs felhatalmazása a közszféra adatainak kiadására, Loncsár úr nem fog válaszolni kérdéseinkre. De erre nincs is szükség – igyekeztek megnyugtatni –, minden, amit a Microsoft el akart, vagy el tudott mondani a támogatás megszűnéséről, elérhető az interneten. A közszférában működő XP-kkel kapcsolatos kérdéseinket pedig feltehetjük azoknak, akik jogosultak nyilatkozni a kérdéskörben. Azt nem tudták megmondani, hogy kik ezek az emberek, vagy merre lenne érdemes keresni őket, csak az tűnt biztosnak, hogy a Microsoft nem fog tudni újat mondani.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények