A vállalati Wi-Fi egyre inkább alapvető szolgáltatássá, kötelező infrastrukturális beruházássá válik a magyarországi vállalatok körében is, kilép a kiegészítő, pusztán kényelmi funkciós szerepköréből, és a 802.11ac szabvány bevezetésével az IT vezetők által sokszor a bevezetés elleni utolsó mentsvárként felhozott sebesség kérdése is megoldódik – mondták el az Aruba hazai képviseletét ellátó biztributor vezetői a mai sajtóreggelin.
Bár lehet, hogy az eddigi Wi-Fi megoldások esetében az IT döntéshozók az elégtelen sávszélességre hivatkoztak, ha már minden ellenérvből kifogytak, végfelhasználói (vagyis alkalmazotti) szemszögből általában nem az adatátvitel sebességével, hanem a kapcsolat stabilitásával adódik probléma. Egy nagyobb gyárban, telephelyen, irodaházban az alkalmazottak sokszor nem ugyanabban a helyiségben dolgoznak egész nap, hanem a találkozóktól, munkamegbeszélésektől, vagy a munkakörtől függően több, egymástól távoli helyszínen is megfordulnak. Ilyenkor nem csak az ember, hanem a technika – a notebook, a tablet, az okostelefon – is „roamingol”, miközben ideális esetben a Wi-Fi kapcsolat egyszer sem szakad meg, a jelszint pedig mindig megfelelő erősségű. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez sajnos sokszor csak elméletben működik így, például hiába mentünk egy emelettel feljebb, még mindig az egyel alattunk levő szint hozzáférési pontjára csatlakozunk, pedig a jel erőssége már semmire sem elég. A mai WiFi szabványok ugyanis a kliensekre bízzák a megfelelő hozzáférési pont kiválasztását, ez pedig nem mindig működik az elvárható hatékonysággal. Erre a problémára jelenthet megoldást az Aruba ClientMatch technológiája, mely a klienseket mindig a jobb teljesítményt nyújtó AP-ra roamingoltatja át, így elvileg anélkül lehetünk mobilisak, hogy aggódnunk kéne a Wi-Fi kapcsolat megbízhatósága miatt. A ClientMatch n-es, vagy régebbi kliensek esetében is működik. Arra viszont már az IT megoldásokat telepítő szakembereknek érdemes figyelnie, hogy a 802.11ac szabvány által használt 5 GHz-es frekvencia miatt a korábbinál rövidebb a hozzáférési pontok hatótávolsága (ideálisan 6-8 méter), így sűrűbben kell majd elhelyezni az AP-kat.
Persze a sebességre sem lehet panasz, az új AP elméletben akár 1,9 Gbps sávszélességre is képes, ennek áteresztéséhez viszont már nem elég az egy darab gigabites Ethernet-csatlakozó, így kettő került rá, melyek EtherChannelbe köthetők. Az új szabványt támogató eszközök az eddigi maximum 4-gyel ellentétben egyszerre akár 8 antennát is használhatnak (a most bejelentett Aruba AP-k 6 antennásak), és a 802.11ac az n-es szabvánnyal bevezetett MIMO (multiple in, multiple out) technológiát is tovább fejleszti, a Multi-User MIMO által az AP több klienssel is tud több antennával kommunikálni. A BYOD (bring your own device, hozd a saját készüléked) trend térnyerése miatt egyébként is egyre több vállalatnál lehet szükséges a Wi-Fi infrastruktúra modernizálása, hiszen ma már nem túlzás fejenként 2, vagy akár 3 hálózatra csatlakoztatott eszközzel számolni. Így a BOYD egyfajta katalizátorként is működhet a 802.11ac vállalati elterjedésében.
Változik a teljesítményigény is, az új AP-k már nem érik be a PoE szerinti tápellátással, a maximális tudás kihasználásohoz PoE+-ra (25,5 watt) van szükségük, bár ennek hiányában képesek lekapcsolni bizonyos funkciókat és visszavenni a teljesítményből.
A nagyobb sávszélességnek a megnövelt adatátviteli sebességen kívül még egy fontos pozitív hozadéka lehet, ugyanis ha gyorsabb az adatátvitel, a Wi-Fi vezérlő hamarabb tud energiatakarékos módba kapcsolni, így akár 5-15%-kal is hatékonyabb lehet az energiagazdálkodás a 802.11ac-s vezérlőt használó eszközökben.
A 802.11ac szabvány első tervezete 2012-ben született meg, de végleges változat még mindig nincs belőle (az n-es szabványnál 11 tervezet előzte meg a végleges szabványt), az várhatóan 2014 elején lesz kihirdetve, mondta el Nemes Dániel, a biztributor elnöke. A cég vezetői szerint a kliens informatika következő 5-10 évében meghatározó szerepet fog játszani a 802.11ac, szélesebb körű elterjedését 2015-re várják, míg az n-es szabvány leváltására talán 5-6 év múlva kerülhet sor. Nemes szerint a vállalati szektorban jelenleg csak akkor érdemes elgondolkodni az átálláson, ha valaki épp egy új Wi-Fi infrastruktúra bevezetése előtt áll, de egy már éppen folyó n-es kiépítést nem érdemes emiatt leállítani. Az otthoni felhasználóknak még nem éri meg befektetni a viszonylag drága eszközökbe, főleg úgy, hogy kliens oldalon még nem is tudnák kihasználni a nagyobb sávszélességet.
A magyar illetőségű biztributor a jövőben a környező országokban is megpróbálja megvetni a lábát, és törekvésüket partnereik is támogatják. Kérdésünkre Nemes Dániel elmondta, hogy első körben Szlovákiában és Romániában fognak szerencsét próbálni. A cég ügyvezetői posztját ezentúl Bártfai Attila tölti be, aki korábban a HP Magyarországnál, az Ernst & Youngnál és a Kancellár.hu Zrt-nél dolgozott különböző vezetői pozíciókban.
