Milyen jól látják el vállalati pénzügyi és egyéb információkkal az interneten keresőket, milyen a hozzáférési, keresési technológiájuk? – ezt a két alapkérdést tette fel 2003 végén immár harmadszor 150 európai nagyvállalat webhelyének vizsgálata során a svéd Hallvarsson and Hallvarsson piackutató, együttműködésben a Financial Timesszal. A cégeket a lap európai top 150-es listája "szolgáltatta", a vizsgált társaságokat egytől százig terjedő skálán pontozták. Az átlagpontszám 2002-ről 2003-ra 16 százalékkal nőtt, ami jelentős emelkedés annak tükrében, hogy 2002/2001 vonatkozásában nem tapasztaltak ilyen emelkedést. Tavaly nem akadtak olyan site-ra, amelyet kifejezetten rossznak találtak volna.
A legnagyobb javulást a dél-európai vállalatok produkálták, 2003-ra 34 százalékkal ugrott meg az átlagpontszámuk. Enyhe szépséghibája ennek, hogy 2002-ben ebben a régióban adódtak a legalacsonyabb értékek. A vizsgált orosz vállalatokat nem számítva továbbra is döntően a lista végén találhatók a dél-európai társaságok. A legkisebb növekedést az észak-európai cégek produkálták tíz százalékkal, így tehát csökkent a különbség – 24,5 pontról 19-re – a kontinens két vége között. Régiók szerint a sorrend a következőképp alakult: az északi országok (Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, 14 vállalat) 63,8-as átlagpontszámot értek el, Nyugat-Európa (Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Svájc, 71 vállalat) 57,2-t, Nagy-Britannia és Írország (41 vállalat) 56,1-et, Dél-Európa (Portugália, Spanyolország, Olaszország, 23 vállalat) és Oroszország (három vállalat) pedig 44,8-at.
Szempontonként vizsgálva hasonló sorrendet kapunk. A keresőmotorok és a megjelenítés legjobbjai az északi vállalatok voltak, amelyeket szorosan követnek nyugat-európai társaik. A régiónkénti különbségek ebből a nézőpontból jóval átlag alattinak adódtak. Elérhetőség szempontjából a brit és az ír cégek bizonyultak a legjobbnak, negyvenszázalékos fölénnyel verték az északiakat, amelyek még az e téren kialakult átlagpontszámtól is elmaradtak 24 ponttal. Az interaktív funkciók, mint például megrendelőlapok közlése, e-mailes tájékoztatásra való jelentkezés lehetősége, nagyon elterjedtek az északi régióban és fájóan hiányoznak a dél- és kelet-európai társaságoknál. E téren a köztük lévő átlagos különbség kétszeresét mérték a kutatók, ez tehát az egyik fő magyarázata az előbbiek vezető helyének. A kérésekre való válaszadás vizsgálatára két e-mailben feladott tesztkérést küldtek el a webhelyekre. Az első azt tudakolta, mikor adja ki a cég a következő pénzügyi jelentését, a másodikban pedig a legutóbbi éves jelentésből kértek egy példányt. E téren (Franciaországot és Belgiumot leszámítva) Nyugat-Európa bizonyult a legjobbnak. Eszerint tehát az ide tartozó társaságoknál figyelik a webhelyek e-mail-postaládáját, következésképp a site-ok látogatói számíthatnak arra, hogy választ kapnak kérdéseikre. Mindez nem mondható el a dél-európai vállalatokról, és különösen nem az orosz cégekről. Utóbbi régió egyik képviselőjétől sem érkezett válasz a tesztkérdésekre.
A jelentéseket összegezve kiderült, hogy mindössze egy cég nem tette ki webhelyére a legutóbbi éves jelentését, és nyolc nem közölte legutolsó negyedéves beszámolóját. Egynél nem volt található régebbi éves jelentés, miközben 120 tart fenn egy archívumot az elmúlt három évben kiadott közleményeiből. Tizennyolc társaság nem közöl 2002-esnél régebbi negyedéves beszámolót. Olyan kalendárium, amely tartalmazza a céges sajtóbejelentéseket, valamint a vállalatról megjelent elemzői véleményeket, az orosz website-okat kivéve mindenütt megtalálható. A részvényekről szóló információkat megint csak az északi országok vállalatai tartják fontosnak. Ezek weboldalain megtalálhatók a napi árfolyam-alakulást összegző grafikonok, a legnagyobb tulajdonosok ismertetése, a részvénymutatók változásai, mindez nagyon interaktív feldolgozásban, hogy az érdeklődő maga kereshesse meg azt a részinformációt, amire kíváncsi. Ehhez hasonlóan a legjobbnak minősülő webhelyek részleges tájékoztatást adnak a vállalatok pénzügyi mutatóinak alakulásáról. Az e szempont szerinti osztályozást is az északi cégek nyerték meg, ami sokat hozott a konyhájukra, minthogy a száz megszerezhető pontból 44,5-et az ilyen típusú tájékoztatásért lehetett megkapni.
