Új hozzászólás Aktív témák

  • Viszlát

    addikt

    Német napot tartottam a héten:

    100 Dinge

    Szvsz ha górcső alá vesszük a materializmust illetve a fogyasztói társadalmat, akkor érdemes előre eldönteni, hogy vígjátékot vagy drámát szeretnénk csinálni. Legalábbis eléggé kilóg a lóláb, ha az egyik percben még burleszk jellegű jelenettel akarjuk megnevettetni a kedves nézőt, majd egy huszárvágással meg már komoly drámai elemekkel szeretnénk kihangsúlyozni a téma súlyosságát és fontosságát. El is vérzik ebben a film, képtelenség komolyan venni az eltúlzott, néhol az idiotizmust is suroló poénokkal, a kötelező szerelmi szál és az oda nem illő komolykodások pedig csak fejvakarásra ösztönöznek. Érződik, hogy volt egy jó alapötlet, de mint oly sokszor, a körítést már nem sikerült ugyanazon a szinten megvalósítani. Végig az volt az érzésem, hogy na ilyen az, amikor egy német rendező amerikai filmet akar készíteni (bár ebben Til Schweiger-t nehéz überelni)...

    3/10

    Das Leben Der Anderen

    Ez viszont régi tartozás volt, és nem bántam meg, hogy sort kerítettem rá. Remekül visszaadja a rendszertől való félelem kontrollálta életet, az autoriter berendezkedés minden velejáróját. Azt hiszem a Ballon kapcsán írtam, hogy sajnos komoly áthallások voltak benne a mostani hazai helyzetre vonatkoztatva, de ebben a filmben ez sokkal jobban érződik, ami valahogy még nyomasztóbbá tette az egészet. A "siker" nagyban múlt Wiesler karakterén, aki rendkívül meggyőzően mutatja be a szürke pártkatonát és mégis ő az, aki miatt mégsem akarsz eret vágni a végén magadon (pedig jónéhány igen nehéz jelenet is van a filmben), szóval le a kalappal az őt alakító színész előtt.

    Icipici hiányérzetem azért volt, nem igazán volt egyértelmű, hogy miért is írta felül a szimpátia a párthűséget, mi volt az ami ezt a pálfordulást okozta. No de soha rosszabbat.

    9/10

    #értékelés

    [ Módosította: vond ]

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

Új hozzászólás Aktív témák